Tényleg hálátlan, elítélendő dolog, ha karácsonykor (24) szeretnénk a kisgyerekemmel és a férjemmel hármasban lenni, és csak másnap találkoznánk anyámmal?

Na, de most komolyan, miben másabb egy szenteste a többitől? Attól, hogy fel kell venni egy álarcot miközben tudja az ember, hogy nem jó a kapcsolat a másikkal. Minek kell álszenteskedni? Ez a nap pont nem arról szól!!

És nem, nem elítélendő, hogy a férjeddel és a kisgyerekeddel akarod tölteni!

Mi, a szüleimmel minden Karácsony estét szűk családi körben ünnepeltünk.

Természetesen gyertyagyújtáskor felhívták a szüleiket, testvéreiket és boldog Karácsonyt kívántunk nekik.

Aztán Karácsony első napján (25.)Anyukám szüleinél találkoztunk a famíliával, másnapján (26.) az Apukám szüleinél.

Aztán vagy 20 évig együtt szilveszterezett a széles família törzsgárdája. :-)

"szeretnék a gyerekemnek szép szentestét, ha nekem nem jutott ki kiskoromban. Csak most megy a részéről az érzelmi zsarolás."

Akkor azt javasolnám, hogy jó előre készüljetek fel, s 24-én délután köszöntsétek fel az Anyukádat: Karácsonyfa állítás, ajándékozás, beszélgetés.

Aztán úgy este 6 órakor menjetek haza, s "addigra" otthon is megérkezik a Jézuska.

:-)

A karácsony családi ünnep és mint ahogy te a családoddal szeretnéd tölteni, ő is. Neki te vagy a család. Főleg ha egyedül él. Majd eljön az a nap, hogy a gyermeked nem akarja veled tölteni a karácsonyt. Majd akkor megérted......

Én a mai napig minden karácsonyt az Édesanyámmal töltöm. Ott van mind a két lányom, és a három unokám.

Boldog Karácsonyt