Egy ilyen helyzetben mit tudok tenni?

Az egész konfliktus úgy kezdődött az életemben,hogy középiskolába mentem,és ott kialakultak a klikkek.Először két klikk volt:a szerényebbek,meg a "menők".Utána bonyolódtak a helyzetek,több klikk alakult,voltak,akiket lenéztek a menők(ide tartoztam én is).A többi a nyalók,aztán a menők.Na,mindegy a lényeg az,hogy volt 2 "legjobbnak" tartott barátnőm még 11.-be,eggyel meg összevesztem,aztán ő le is bukott.Végül is az a lényeg,hogy a 2 "barátnőm" közül mindkettőről kiderült,hogy kétszínű.Nevezzük az egyiket N.-nek,a másikat K.-nak.N-nel elég sokat vitáztunk már így 12.elejétől fogva hülyeségeken.Lényeg,hogy megtudtam,hogy átvert,és kétszínű,mindent elmondott másnak,de lényeg az,hogy szerintem nem csinál mindent szándékosan,de jó sokáig haragudtam rá.K. is sokat haragudott N-re,ebből végülis még 12.év elején az lett,hogy odaült hozzám K.K.-ról tudni kell,hogy Jehova tanú.Én katolikus keresztény vagyok,N.meg ateista.Elég más nézetek,de ezek elvoltak egymás mellett.Nem is csak a vallás a lényeg.K.-t a mamája neveli,de igazából a szekta szabályai szerint.Én meg ugye hát elmondtam K.-nak,hogy biszexuális vagyok.Lényeg az,hogy K.-nak a jegyei elég sokat romlottak,mert egyedül tanulni nem képes.Én elmentem két napra a suliból(elsősegély vizsgát tenni a vezetéshez,meg ortopédiára),és erre bejelenti K. csütörtökön,hogy visszaül N.mellé.És akkor megkérdeztem,hogy miért.És azt mondta ez a lány,hogy azért,mert nem érti a matekot,és hogy N. eltudja neki magyarázni.Hát azt hittem,hogy ez igaz,de tévedtem.A hátam mögött visszamondtak dolgokat,meg anya felhívta a vénasszonyt(K.-t a mamája neveli,anyuka az idegosztályon,ő egyébként az egyetlen normális a családjukban,mert kiengedik és beszéltem egyszer vele).Na,és anya felhívta a vénasszonyt és a vénasszony azt mondta anyának,hogy én támadom a Jehova tanúkat,meg a vallást.Én megmondtam már 10.osztályban K.-nak,hogy ezt elfogadom,meg hogy rendben,csinálja.Itt az interneten olvastam róluk,hogy kétszínűek,álszentek,és be vannak manipulálva.Nem hittem el,mert K.sosem volt ilyen.De rájöttem,hogy tévedtem,mert beállított mindenféle butának,meg hogy ő nem ápolhat olyannal barátságot,aki "homoszexuális",és nem mond le erről az életvitelről.Oké,jól van,ezt az indokot még el is fogadnám,a homofóbia szerintem amúgy is kötődik valamiféleképp a náci nézetekhez és a diszkriminációhoz.De rendben,csinálja.Na,de könyörgöm:a szemembe miért nem tudta mondani ezeket a dolgokat először?Meg miért kell ilyen csúnyán elbánni velem?Mikor állítólag ő félt,hogy jaj,jóba leszek N.-nel újra,meg jaj,mellé fogok ülni.Hát nem K.tette meg ezt?És ráadásul az ateizmust nem ítéli el az a nagy istene,akit tisztel?Utálom,ha a vallást így behozzák az életbe.Én sem vagyok bigott keresztény,a vallásomat templomba járással nem gyakorlom.A hit nálam egészen más,én hiszem,hogy Isten jó és képes mindent megbocsájtani,sőt szerintem nem haragszik..mert egy csupa jó tulajdonságokkal rendelkező Istenség szerintem nem érez ilyeneket,sőt szerintem talán nem is emberként jeleníteném meg,hanem csak lélekként.Egyébként ettől függetlenül néha szoktam imádkozni,de nem vagyok szent.És a lényeg,hogy kiderült,hogy azért ült el mellőlem a lány,mert hogy én "homoszexuális" vagyok...de NEM vagyok az,hanem biszexuális vagyok,ami totál más dolog,igaz,hogy köze van az úgynevezett "mássághoz".De ha én elfogadtam a vallását,akkor miért nem tudott mégiscsak elfogadni?Inkább visszaülni egy ateista mellé?

ÉS A LÉNYEG:lehet,hogy elmondta K.a mamájának,hogy én biszexuális vagyok,és november 25.-én lesz egy fogadóóra,amire el kell,hogy küldjem anyát,mert van kérdésem a tanároktól,amit anyának kellene leginkább feltennie.Szóval anya összefog találkozni vagy november 25.-én a jehovalány jehovamamájával,vagy pedig valamikor másik szülői értekezleten.És a jehovavénasszony megakarja "beszélni" még a dolgokat anyámmal..és így őszintén szólva biztos,hogy kitudódik anya felé a másságom.Amúgy én nem is akartam ezt az egészet örökre titokban tartani,mert nem akarok hazugságban élni,meg nem akarok úgy élni,hogy nekem rejtőzködnöm kelljen.Bár van egy nagyon rossz természetű keresztanyám,akivel 11 éves korom óta gyűlik meg a gondom,mert hol ezért szól le,hol azért.Meg tudjátok az is fáj,hogy aki felnevelt és szeretett tiszta szívből,és én is őt,annak nem mondhatom el az igazat.

A kérdés adott,a válasz kétséges.. amúgy konzervatív,homofób és biszexfób faluban élek.Alapból itt mindenki leszólna,ha megtudnák..már pedig anyám elmondaná keresztanyámnak,tuti..az meg rögtön az első öregasszonynak elmondja.Ebből akkora perpatvar lesz,hogy az hihetetlen.

Bocsi,hosszúra sikerült!Aki elolvasta,annak köszönöm!

17/L