Mit lehet tenni ilyen helyzetben? Meddig várjak!?
Párommal 4 éve vagyunk együtt.
1 évvel ezelőtt költöztünk össze, bár készséggel beismerem, hogy én vágytam jobban az összeköltözésre!
(Ugyanis keveset voltunk együtt, távolság, nekem akkor még suli, neki munka, leginkább csak hétvégén voltunk együtt)
Aztán én is elkezdtem dolgozni, összeköltöztünk...és sajnos koránt sem olyan, mint amilyennek elképzeltem!
Párom ugyanis minden másnap haza jár, otthon alszik és a szülővárosában űzi a hobbiját.) Én pedig itthon vagyok a közös kis otthonunkban és azon töprengek ezt mégis hogy?!?
Milliószor próbáltam ezt vele megbeszélni, hogy ez nekem nem jó! Sőt magányosabb vagyok, mint amikor nem volt párom, mert akkor berendezkedtem a singli életre...de az hogy van egy párod és általában minden másnap egyedül alszol a közös ágyatokban, azzal nem tudok mit kezdeni!
ÉS a legrosszabb, hogy nincs rá válasz!
Hiába kérdezem, hogy ez miért jó neki..ahol élünk, itt is tudna a hobbijának élni, nem is korlátoznám benne, koránt sem vagyok az a nagyon tapadós csaj, nekem is szükségem van magán szférára..de az, amit mellette élek át, az már túl sok!
Nekem is van hobbim, én is dolgozok és mégis vágyom a közös programokra, hogy többet legyünk együtt!?
Azt mondja nagyon szeret, velem képzeli a jövőt, de ne sürgessem...
Hozzáteszem 32 éves, Én 28
(Ennél többre vágynék)
Mit gondoltok, miért jó ez neki? Segítsetek megérteni, mert nem bírom tovább!
(Olyan rossz érzés, hogy haza érek este és nincs kivel megbeszélnem a dolgaimat, nincs kivel megosztanom az örömömet, nincs kedvem ahhoz, hogy telefonon jó éjt kívánjuk egymásnak és mindenki alszik külön és a búcsú mondat, majd holnap jövök!
(Mielőtt azt gondolnátok van valakije, biztos hogy nincs) Szerintem jobban szeret egyedül..és neki az volt jó, amikor alig találkoztunk..de ezt ő nem ismeri be)
Már egyszer elköltöztem, utánam jött...visszaédesgetett, hetekig nem ment haza, voltak közös programok, boldog voltam és minden előröl kezdődött!
Miért jó ez így neki???
(Nagyon jól tudta, hogy nálam az összeköltözés komoly dolog, ilyen témákban rendkívül konzervatív vagyok, ha komolyan gondolom valakivel az úgy is van és csak egy emberrel szerettem volna összeköltözni, akinek később a felesége leszek és gyermekeim apja lesz)
Ha ez az összeköltözés előtt is így volt, akkor sajna megszoksz vagy megszöksz. Nem hiszem, hogy a kedvedért meg kellene változnia (én nem is kérném). (Más kérdés lenne, ha babát várnátok vagy lenne már baba.)
Ha korábban nem aludt otthon minden második nap, akkor tényleg tovább kéne lépned.
ÉS mégis hogy vállalnék vele babát, ha még elköteleződésre sem képes?!?
Így nincs jövőnk...
Kedves utolsó hozzászóló!
Köszönöm a válaszodat, de rólam aztán mindent el lehet mondani, csak azt nem hogy negatív lennék!
A párkapcsolatomat látom lehangolónak ezen kívül rendben vagyok önmagammal!
Kitüntetett figyelmet fordítok a külsőmre, megjelenésemre, heti 5X sportolok és imádok társaságba járni! (Ahol általában a középpontban is vagyok)
Amióta párommal együtt vagyunk, jó pár pasit utasítottam el és nem hiszem hogy problémát okozna, az hogy ha egyedül maradnék párt találjak magamnak!
Csakhogy nem akarok, a jelenlegi páromat akartam, ő belé voltam (talán még vagyok szerelmes)
De talán igazad van, bennem van a hiba! Majd elgondolkodok rajta!
Ezt felesleges húzni.
Te is tudod hogy soha nem fog megváltozni, a magánszférája mindig fontosabb lesz neki, mint amilyen te vagy. Nem azt mondom, hogy nem kell a magánszféra, de az azért több a soknál, hogy az JOBBAN KELL. Főleg 4 év után. Eldönthetné már hogy mit akar.
Visszaédesget amikor elveszíteni látszik minden, de ahogy beáll a régi rend, meg dúl a láw, akkor meg eltunyul és megint sz*rik az egészre. És ez így is fog menni egészen addig, amíg ki nem lépsz ebből az egészből.
Jobbat érdemelsz. Vannak normális pasik is a világon. Na, hát ez speciel nem az. Dobbants.
Nem 18 éves már, felnőtt ember. Soha nem fog változni, ne áltasd magad, éretlen a párkapcsolatra és az is marad. Lehet néha erőt vesz magán, de mivel csak erőlteti, hosszú távon nem fog működni! Ne pazarold rá feleslegesen az éveid!
Tapasztalatból beszélek, 41/N
Áruld már el mi az a hobbi? Ezen gondolkodtam végig...
Anyjáéknál alszik ilyenkor?
Egyébként beszéld meg vele, ne veszekedj, hanem tárgyalj, hogy ő mit szeretne a jövőben, hogy képzeli el az életét.
Ha magányos típus, azért nem szabad elítélni, vannak ilyen emberek, de ilyen emberekkel egy társasági ember nem köt házasságot, maximum egy másik hasonszőrű ember.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!