Erre egy anya hogy reagáljon?

szia nem iis tudom hogy mondjam el, de egy pár napja már ez az egy gondolat foglalkoztat. ancsi szerint ez normális. na szóval az van hogy nem tudom miért, de nem érzem azt hogy danika már annyira hiányzik mint agusztusban. ezt úgy értem hogy nem igazán fontos számomra hogy találkozzak vele, úgy értem hogy valamiért kibírnám ha most nem látnám. ancsi szerint azért mert már nem az élettem része, már nem hozzám tartozik. azt tudom hogy a fiam és hogy szerettem de már nem veszek részt úgy az életében mint ezelőtt. nem láttom nap mint nap. tényleg csak azért megyek haza hogy láthasson engem meg fordítva. nem tudom h mi van vele. hiába érdeklödök az nem ugyan az mintha napi szinten tudnám a dolgait. ugye már lassan nekem is lesz új családom és számomra ők lesznek előnyben. persze danika még ugyanúgy az első szülött fiam lesz, de már nem veszt részt úgy az életemben mint az előtt. most is csak azért vár mert a játékot megkapja. ez nem is baj. szóval ez a gondolat van a fejemben. danika olyan már számmra mint te, van és kész. lehet hogy ez most egy kicsit önző dolog de ezt érzem. ancsi szerint ez már teljesen normális. most nekem is külön élettem van amit nekem kell épitenem, és amiben danika nem vesztvrészt olyan aktívan. hát remélem azért jól van