Heti egy éjszaka a nagyszülő vigyáz a gyerekekre, míg a szülők kettesben vannak. Szerintetek ez sok vagy normális?

Ne jöjjön amúgy senki azzal, hogy "bezzeg régen".

Bezzeg régen több generáció lakott együtt, ott nem is kellett megkérni senkit, aki éppen ráért, vigyázott a gyerekre.

Hozhatok régebbi példát, bezzeg régen lyukat ástak a földbe, míg a mezőn dolgoztak a parasztok és abba temették a gyereket félig, hogy ne mászkáljon el.

Szóval legyen szó csak a mostról. Ha nagymama/nagypapa ráér, szeret az unokákkal lenni, nem megterhelő, a szülők pedig nem lógnak majomszeretettel a gyereken szerintem ez kifejezetten egészséges!

Ha ők nem sokallják, nem sok.

Mondjuk kövezzetek meg, én nem értem, miért kell megszabadulni a gyerektől. minek szül az, akinek útban van?

13: "Mondjuk kövezzetek meg, én nem értem, miért kell megszabadulni a gyerektől. minek szül az, akinek útban van?"

Ez egy hatalmas baromság.

A szülők nem szabadulni akarnak a gyerektől. Nálunk a szüleim annyira imádják az unokákat, hogy néha ők kérik, egy-egy nap aludhassanak ott. A gyerekek is imádnak ott lenni, most mondjam, azt, hogy maradjanak mellettem, mert élanyu akarok lenni??

Imádom a gyerekeimet, minden percet amit velük töltök, de ember vagyok én is, néha gyorsabb és egyszerűbb nélkülük bevásárolni.

Vagy jó egyszer-egyszer elmenni szórakozni. Ha valaki ezt a férjével teszi, így erősödik a kapcsolatuk miközben a nagyszülők és a gyerekek is jól érezték magukat, akkor miért baj az, ha a gyerek néha mással van?

A szülők is emberek, néha lehetnek fáradtak, rosszkedvűek, nem kell mártírt játszani.