Ti hány évesen költöztetek el otthonról? Miért döntöttetek úgy, hogy elhagyjátok a szülői házat?

18 évesen. Azért mert nem tudtam elviselni, hogy apám terrorizálja a családot. Azóta van egy szerető férjem, és egy 2 éves kisfiam:)

18. Odaköltöztem a barátomhoz. Egyetemre mentem, és egy kis településen laktam 30 km-re a várostól, ahova felvettek, a párom pedig ott lakott, saját lakása volt. Így egyszerűbb volt a suliba járás, mert 5 percre laktam tőle, otthonról pedig nagyon rossz volt a buszközlekedés.

21 évesen, összeköltöztem a barátommal:)

24 évesen költöztem el, amikor felvettek mesterképzésre. Eleinte kollégista voltam, majd jött utánam a párom és béreltünk közösen egy kis lakást. Miután letudtam a mesterképzést, szinte azonnal sikerült elhelyezkednem (addig függtem a szüleimtől anyagilag). Azóta anyagilag is megtudunk állni a párommal a saját lábunkon, tudunk spórolni és még a családjainknak is segíteni egy picit, úgyhogy minden rendben. :)

Először 19 évesen, munka miatt másik városba. Utána fél évvel vissza tudtam jönni, mert kaptam a szülővárosomban munkát, de aztán 21 évesen már végleg, ennek több oka is volt. Egyrészt családalapítás miatt (kicsi volt a hely, nem alkalmas egy akkora lakás három generációnak), másrészt nem is nagyon találtam már a helyem otthon, pedig mindig jó viszonyban voltam a szüleimmel. De akkor már nagyon eljött az ideje annak, hogy végleg külön menjünk. Ettől függetlenül gyakran találkozunk, és szinte naponta beszélünk telefonon, de azért szerintem huszonévesen már fontos az önálló életvitel.

Hivatalosan 21 évesen költöztem el, a vőlegényemmel közösen vett házunkba. Ennek már 3 éve, azóta a férjem! :)

18évesen azért, mert amit anyám meg nevelőapám eljátszott velem nap, mint nap, azt idegekkel nem lehetett bírni.

22 éves koromban kezdtem el dolgozni a fősuli után, majd azonnal össze is költöztem a barátommal, azóta is szépen éldegélünk, gyűjtünk a családi házra.

19 voltam, 140 km-re laktam az egyetemtől, úgyhogy akkor koliba.

24 évesen, amikor befejeztem az egyetemet, és elkezdtem dolgozni, alig vártam, hogy önálló legyek, és a magam ura, ha tehettem volna, már hamarabb eljövök.