Kedves szülők, anyák! Ti mennyire akartok beleavatkozni a lányotok párkapcsolatába? Mire mondjátok azt, hogy "rendben, ennyiről kell csak tudom a többi az ő dolguk"?

Hát pl. ha egy nála 2x idősebb hapsival állítana haza, akkor megmondanám a véleményem, vagy ha a párja verbálisan vagy egyéb módon bántalmazná, akkor valószínűleg nem csak beleszólnék. Vagy ha úgy gondolom, hogy marha nagy hülyeséget csinál, pl. elhagyja a férfi kisgyerekkel de ő vissza akarja fogadni, vagy folyamatosan csalja de ő "szereti".

Ha alapvetően a normális kategórián belüli, átlagos párkapcsolati problémáik vannak akkor csak akkor szólok, ha a véleményemet kérdik - pl. kinek van inkább igaza, kinek kellene engedni, hogy lehetne megoldani a problémát. Magamtól csak a fent említett vagy egyéb durva szituációkban avatkoznék az életükbe.

"De mindenkinek el kell követnie a saját hibáit! Ez a sors! A lényeg,hogy bármit is tesz az életben mindig mellette állok és ott vagyok,ha szüksége van rám,csak szólnia kell! És ezt ő tudja is pontosan!:)"

EZ A LÉNYEG!

Aki nem így gondolkodik, nos... nos az a hétfejű sárkány anyós, aki mindent jobban tud, és mindenbe beleüti az orrát, végül a jól működő házasságot is megmérgezi és tönkreteszi.