Kikészít ez az egész! Miért ilyenek velem?

Egy év múlva megyek továbbtanulni, ezért nagyon sokat stresszelek. Sok bennem a kétely, elsősorban magammal szemben, ezért már most próbálok készülni az egyetemi életre. Anyámék egész nap azt hajtogatják, hogy mennyi gondom lesz az életben, majd a ˝ hülye barátom ˝, aki csak ˝ kihasznál ˝, elveszi minden erőmet, meg amúgy se fogom tudni szerintük elvégezni a szakot, mert ˝ nulla a tehetségem hozzá ˝. Évek óta versenyekre járok az adott tantárgyakból, amik az egyetemre kellenek, egy csomó nyertes pályamunkámról nem is tudnak, mert egyszerűen nem érdekli őket, amikor elkezdeném mondani, elintéznek annyival, hogy ˝ anyádtól örökölted a tehetséged ˝, mintha anyám lenne a non plus ultra, én meg csak valami sz*r kis utángyártmány. Anyám pl ezen a területen soha nem is volt jó, mert nem is érdekelte. Ez engem lelkileg felőröl. Folyton csak azt hallom, miben vagyok rossz, ha meg jó vagyok, az természetes, meg úgysem az én érdemem. Voltam már anorexiával orvosnál, de kihoztak, mert hiszti. Azóta van egy elég durva veseelégtelenségem, pszichésen alakult ki a doki szerint, mostanában pedig gyakran el is ájulok, a labor itt sem mutatott ki semmit. Félek, nem fogom bírni.