Kérem segítsenek! Lányom (homoszexuális) kapcsolatban él, rokonokkal nem tudom tisztázni (bővebben lent), mi lenne a legjobb megoldás?

Nézzük csak a tényeket, anélkül, hogy foglalkoznánk a társadalmi megítélésekkel: joga van a vőlegény testvérének megjelenni az esküvőn? Igen. Joga van kísérőpartnernek elvinni a párját? Igen. Akkor miről beszélünk?

Nem kell, hogy ott enyelegjenek, mert az heteró pártól éppolyan illetlen lenne. Máskülönben meg kinek mi köze, hogy kivel megy? Ha nem tudják, hogy leszbikus, akkor önmagában arról, hogy egy nővel van, nem fognak arra asszociálni, hogy ők egy pár. Lezárják annyival, hogy egy barátnőjével jött, na bumm...

nem olvastam el hogy ki mit írt csak pár mozzanatot.

"begyöpösödött család"

" már pedig semmi közük hozzá"

" a lányod mellé kell állnod" stb..

Biztos vagyok benne hogy sokan bele sem gondolnak (főleg akik ezeket írték) hogy az idős generáció nem úgy nőtt fel, nem úgy élt mint a mai fiatalság. Sokan elfelejtik hogy a másság elfogadása alig pár éve van köztudatban, és még most is úgymond "harcolni" kell az "szabadságért"..

Régen az embereknek a homokosság, leszbikusság tabu volt. Voltak akkor is meleg férfiak és leszbikus nők, de a magánéletüket megtartották a négy fal között. Mert tudták elítélendő, és a társadalom a család botránkozna. Majdnem egy kalap alá vették a gyilkosokkal.

Volt rá példa a 60-as években hogy az édesapa öngyilkos lett, mert nem tudta feldolgozni a fia másságát.

A legtöbb idős ember és a legtöbb középkorú ember abban az felfogásban élt 50-60-70 éven át hogy a családot egy férfi és egy nő alkotja. 2 férfi vagy 2 nő kapcsolat szégyen, és bűn.. Azért 50-60-70 év berögzést nem lehet egyik napról a másikra csak úgy kitörölni.

Amikor valaki olyanokat ír, hogy "begyöpösödött család" azért gondoljon arra, hogy az idősek élete merőben más volt mint a mai fiatalok élete. Azt se felejtse el, hogy mire az illető is idős lesz tuti lesznek olyan helyzetek amit ő maga sem fog tudni elfogadni, mert az ő életében meg az volt tabu..

Így megértem a kérdezőt ha aggódik hogy mit szól a család hozzá.

Nem arról van szó, hogy nem állna ki mellé, sőt leírta hogy nehezen bár elfogadják a lányuk döntését.

A lánynak lehetne annyi esze, hogy felismerje a családja mennyit képes elfogadni az újdonságból , mennyire elfogadóképesek. Ha tudja hogy nagy botrány lesz akkor az öccsére legyen legalább tekintettel. Nem hiszem hogy a testvérének az esküvőjén kéne színt vallania, és kiállni az igazáért.

Persze mondja el ha akarja de legalább a lagzit várja már meg míg lezajlik.. Ne rontsa már el 2 boldog ember napját azzal hogy a magánéletét kiteregeti egy olyan rokonság elé akik képtelenek új szellemben gondolkodni.

Bevallom én sem tudok mit kezdeni a mássággal, de vagyok annyira intelligens, hogy nem avatkozom senkinek az életébe, és ha a családomon belül bárki leszbikus vagy meleg lenne, akkor tényként kezelem, de nem nyilvánítok véleményt. Mások magánélete nem a nyilvánosságra tartozik.

Én a kérdező helyében beszélnék a lányával, és megkérnék hogyha már vallomást akar tenni másoknak, tegye meg de csak az esküvő után. Hagyja meg azt a napot az öccsének, hogy élvezze gondtalanul a lagziját..

13: nem nyilvános helyre való?

Akkor képzeld el, hogy mondjuk a kék szem nem elfogadott, ezért a kék szemű pasidat nem vállalhatod fel nyilvánosan, mert ő csak másodrendű és nektek ezért kuss van. Jól esne?

Innen közelítsd meg, ne a saját szemszögedből, hanem a lányéból.

A rokonságban van egy 17 éves lány, aki leszbikus, barátnője is van. A 86 éves dédanyjának amikor elmondták, annyit reagált, hogy "jé, egy lánnyal? ez nagyon furcsa". Ennyi, és lépett tovább. Az első két napnyi meglepődés után a család (ami kb 20 fő) nem is foglalkozott vele. A barátnő jön a családi összejövetelkre mint mindenki másnak a házastársa/partnere. Ha neadjisten szétmennek, ugyanúgy vigasztalva lesz a lány, mint bárki más, amikor szakított az aktuális partnerrel.

Ha éri esetleg bírálat a barátnőt, az mindig adott viselkedést érint, nem a nemét. Kritikát eddig csak ilyen jellegűt hallottam rá, hogy "Gizike, vigyázz Mancikával, mert nagyon szórja a te pénzedet és a kutyáját is te gondozod, meg túl gyakran ellenőrizget, nem lesz ennek jó vége, hosszútávú kapcsolatban ez buktató lesz".

Sőt, amikor a melegfesztiválra ki akart menni, két okból nem ment a családtagok egy része: korábban megbeszélt más programjuk volt, vagy zavarta őket a hangos zene. De a fotókat végignézte mindenki.

Nézd, ha az én szüleim ENGEM helyeznének háttérbe, mert mit mondanak a ROKONOK, iszonyú rosszul esne.

Egy vicces anekdota, ami egyébként hatalmas pirospont volt anyám felé:

A férjem régen börtönben dolgozott pár évet. Nem mint rab, hanem külsősként, konyhán.

Szüleim baráti társaságának épp akkor mutattam be a férjemet egy közös kiránduláson. Este a vacsoránál ültünk vagy huszan (60 körüli a társaság), a férjem elkezdett mesélni, beszélgetni. Neki annyira természetes, hogy ott dolgozott, hogy néha hülyén fogalmaz, ezért volt egy ilyen mondata:

"Amikor a börtönben voltam, akkor..." Megálltak az evőeszközök a levegőben, mindenki felnézett. Nem szólt neki senki, ő nem vette észre, el is kanyarodott a téma.

Este hallottam, hogy anyámhoz odament egyikük: "Te, nem zavar, hogy a vejed börtönben volt?" Anyám tudta, hogy csak dolgozott ott, de csavart egyet a szitun:

"Nem, a lányom őt szereti, rendes ember, és nekem ez számít."

Később tisztázták a félreértést, de tudom, hogy ha tényleg rab lett volna, akkor is ezt reagálta volna anyám.

A lényeg,hogy támogasd a lányodat,és ne érezze azt,hogy

ő kevesebb lett emiatt!

Az meg hogy mit gondolnak,hogyan reagálnak,az az illető embert minősíti!

A szexuális magánélet,magánügy!!

28: Miért gondolná a nő, hogy róla szólna? Valószínűleg nem fognak transzparenssel megjelenni: "Leszbikusok vagyunk, fogadjátok el!". Pusztán mert megjelennek, mint egy pár, az még nem reklámozás...

Ha meg már tudná a család róla, hogy leszbikus, akkor meg otthon kéne maradnia, csak hogy ne hergelje őket, vagy hogy gondoltad? Vagy pasival kéne megjelennie a látszat kedvéért?