Rossz anya vagyok, mert nem veszek lakást és kocsit a gyerekemnek?

Szerintem ez így teljesen normális.

Nekem sok olyan ismerősöm van akik kocsit kaptak de anyuci még mindig megkenni a kis kenyerüket reggelente...

Itt nem pénz függvénye ez az egész, aki fiatalként szintén megdolgozott a cuccaiért, az nyilván a gyerekét is arra fogja ösztönözni.

Apám azt mondja vesz nekem mindent, csak maradjak meg jó gyereknek, mert eleget fogok még dolgozni...

21/F

Dehogy vagy rossz!

Én is hasonlóan cselekednék.

Mindennél jobban utáltuk gyerekként, fiatalként az újgazdag csemetéket, akik felvágtak apuci/anyuci pénzével.

Nagyon nem akarnám, hogy a gyerekem is egy legyen közülük.

Így talán megtanulja a pénz értékét.

Az, hogy a határok között támogatod az szerintem teljesen normális.

Mondjuk szerintem az, hogy tudja a dolgokat értékelni az úgyis nevelés kérdése, és már valamennyire el is dőlt.

Én egy családot ismerek ahol a gyerekkel még a diákhitelt is felvetették, hogy majd abból fizeti a kolit. Pedig nagyon jól keresnek a szülők. Na az szerintem már túlzás.

Ettől nem vagy rossz anya. Én is anya vagyok és bármikor vehetnék lakást a fiamnak, bármikor vehetnék új autót neki, de nem teszem meg. Pontosan azért amit te leírtál-

Támogatom mindenben, fizetem az angliai iskoláját, azt hogy kint él, adok pénzt neki hogy megvegye magának ami kell, de valamiért ő is küzdjön meg.. A pénzt csak az a fiatal fogja értékelni aki meg is küzdött érte..

( amúgy meg ha eljön az ideje, úgysem hagyom hogy lakás nélkül legyen)

Ugyan mi soha nem éltünk luxuskörülmények között - holott tisztességes, anyai részről elismert pedagógus-értelmiségi családból származom, akik tisztességesen dolgoztak életükben, (és most nem akarnám ecsetelni a sors igazságtalanságát, hogy tisztességes munka mellett mégis van, aki nagyságrendekkel rosszabbul él, mint egy szakmunkást alig elvégzett, de jó csillagzat alatt született ember), de gazdagok azok nem voltunk. Volt, amikor jobban ment, volt, amikor rosszabbul.

De amikor jobban ment, akkor sem toltak a s*ggünk alá mindent. És nagyon is jól tették! Édesanyám remek anya, mindenben mellettünk áll, ha kell anyagi segítség, ha futja rá, természetesen segít, de mindig is arra nevelt, hogy bizony inkább mi teremtsük elő a pénzt, ha valamit akarunk... és ez így a helyes.

Az egyik legnagyobb nevelési hiba, amikor inkább odatolnak mindent a gyerek s*gge alá, csak hogy befogja a száját.

Egy dolgon azért itt elgondolkodnék. Az ide járok szerint tényleg az a helyes, ha elkényeztetjük, és munkakerülésre, másokon való élősködésre neveljük a gyereket; és megvetendő, ha munkára, tisztességes életre neveljük a gyereket, és megtanítjuk neki a munka és a pénz értékét?

A százalékokból legalábbis ez jön le.

Elég szomorú.