Anyukák! Ti mikor hogyan beszéltetek a lányotokkal a nemiségről a menstruációról a nőiességről?

Ó, nálunk különösen vicces volt, mert első körben a frászt hoztam édesanyámra, mert 10 évesen összeszedtem valami húgyúti fertőzést egy nyaralás alatt, ami véres vizelettel járt és ugye pont akkor tűnt fel mikor anyuék utolsó este leugrottak kettesben sétálni így mikor felértek csak azt látták, hogy sírva ülök a wc-n és arról hablatyolok, hogy véres ott lent. Miután anyám túltette magát a sokkon, hogy dekorán kezdem kaptam egy felvilágosítást a menstruációról (addig csak annyit tudtam róla, hogy a nagylányoknak van), mert azért nem volt ő se felkészülve, hogy ilyen korán. Ezek után tisztáztuk, hogy ja ez mégse az, még nem láttam olyan megkönnyebbültnek :D Viszont miután hazaértünk hamarabb megkaptam a tisztasági csomagot, amit csak 12-13 évesen adnak a lányoknak az iskola orvosi felvilágosításon (falu, orvos szülő). Abból az apróbb kérdésekre megkaptam a választ, a nagyobbakat meg megkérdeztem. Nem volt sose tabutéma az ilyesmi köztünk. Bár konkrétan a szexualitásról sosem beszéltünk, talán ezért élt sokáig az a marhaság a fejemben, hogyha megjön a lányok menstruációja onnantól szexelhetnek, mert elég nagy lesz ott lent valami nyílás ahova a fiúk dughatják. Mert azért az anatómia azon része kimaradt, hogy több nyílás van és létezik a hüvely. :) Na de visszakanyarodva aztán 6. osztályban épp egyedül voltam otthon mikor megjött. Úgy éreztem fel vagyok készülve, előkerestem a betétet, beraktam ahogy előtte már beszélgettünk róla és elindultam a délutáni szakköre és útközben találkoztam édesanyámmal és elmeséltem és ott robbant a bomba. Teljesen lesokkolt a tudat, hogy megvan, még el is sírtam magam, édesanyám megvigasztalt, este pedig a kedvenc kajáimat kaptam vacsorára. De nagyon innentől nem beszélgettünk róla, csak annyit, hogy ha kellett betét szóltam, hogy milyen fajta, mert nem ugyanolyat használtunk, meg ő inkább tampont használt így évekig ment néha a vita, hogy nem azt a fajtát hozta véletlen ami jó volt (cseppszámban), mert összekeverte a színeket. De a mai napig ha épp megy vásárolni ilyen dolgokat én meg kifogytam és nem jutok el boltba hoz nekem ha szólok. Meg ugye arról is felvilágosított mennyire fontos, hogy feljegyezzem, hogy mikor jött meg, mennyi ideig tartott.

A fogamzásgátlás meg a fiúk témával viszont tényleg nem tudtak mit kezdeni nálam (első gyerek, újdonság), így igazából csak heccelés volt, hogy nehogy ketten jöjjek haza (gyerek a hasban) meg ne mászkáljak el itthonról mert még berántanak egy bokorba. Utána mikor először lett tényleg komoly barátom semmit nem meséltem arról hogy haladunk úgymond, így teljesen meglepődtek amikor az egyik ilyen heccelés alkalmával közöltem, hogy majd 1 évet vártunk mielőtt belevágtunk olyan témába, amiből gyerek is lehet, pedig már 18 elmúltam. Innentől kezdve nem hecceltek, sőt, utána édesanyám nőgyógyászhoz is elvitt mikor szóltam, hogy szeretnék fogamzásgátlót szedni. Itt már inkább csak arról világosított fel, hogy nagyon fontos, hogy mindig időben szedjem be és az antibiotikum megszünteti a hatását. Viszont ha bármilyen problémám van (fertőzés, furcsa menszesz, nemrégiben eseményutáni) akkor nyugodtan tudok szólni neki, teljesen nyugodtan elmagyaráz mindent és segít, még ha előtte üvöltöztünk is valamiért egymással vagy épp rossz napja volt és nyűgös.