Az alkoholista apám teljesen tönkre tesz. Egyszerüen nem bírom tovább. Mi tegyek?

17 éves vagyok.Amióta az eszemet tudom apám egy rossz alkoholista.Mindig előttünk verte meg anyut.7 éves voltam amikor először láttam, hogy a földön rugdossa.Nagyon mély nyomokat hagyott az bennem.. még mindig vannak miatta rémálmaim..meg úgy minden miatt.Már nem ver minket (még kicsik voltunk engem és a két tesvéremet is ütötte rendszeresen) de most se jobb a helyzett. 5 éve elkelett adnunk a házunkat és egy kisebbett venni.Azóta egy kisszobába vagyok az anyukámmal és egy egy személyes ágyon alszünk ketten...az apám meg egyedül van egy nagy szobába ahova mi be se mehetünk így se tv-ét nem tudok nézni se semmit.(mert minden abba a szobába van.) Egésznap piál aztán este haza jön és hajnalig veszekszik.Pár éve úgy feküdtem lealudni, hogy volt egy pohár a mosogatóba, másnap reggel mikor felkeltem már részeg volt és veszekedett anyuval.Amikor meglátott engem oda ugrott mellém a pohárral a kezébe és széttörte a fejemen.Akkor kórházba kerültem de azt hazudtuk, hogy véletlen balesett volt.Tudom, hogy akkor kellett volna feljelenteni de féltem tőle én is meg anyu is. Azóta nem bánt fizikailag csak lelkileg.Minden nap végig kell hallgatom, hogy egy semmihaszna ri.banc vagyok és azt várja mikor döglök meg én is meg anyu is. Nem mintha nem ezt várnám én is vagy, hogy Ő haljon meg.Minden reggel azért imádkozok, hogy este ne jöjjön haza.De mindig haza jön.. meg haza is fog egy ideig,mert még csak 42éves. Nem fogom ezt sokáig bírni már.Nincs egy normális ruhám se, se egy cipőm..semmim.A két testvéremet nem láttam 4éve de nem is akarom.Ők ketten leléptek egy szó nélkül és minket itt hagytak.Szegény anyu sokat sír miattuk is.Mindig attól félek, hogy csinál magával valamit :'( Már legszivesebben én is megölném magam, nincs semmi értelme az életemnek, nincsenek barátaim, nincs anyun kívül nekem senkim.Apám az egész életemet tönkre tette :'( Sose kaptam tőle egy rendes szót vagy akármit..csak bánt.

Nem tudunk hova menni.Anyukámnak meghaltak a szülei,nincs testvére csak egy uncsokatesója de Ők is rossz helyzetbe vannak, apám családja utál minket.Nem tudunk menekülni innen pedig nekem már nincs erőm ehez az egészhez.. 17éve csak szenvedek. Nincs semmi magán életem.. soha voltam még nyaralni,strandon,bulizni, moziba.. én nem kaptam semmit az élettől.Még olyan dolgokat se amik másoknak alap dolgok.

17/L