Anyám szerint le kéne fogynom. Miért nem dönthetem el én, hogy akarom-e vagy nem?! Nem enged felnőni. Hogy vészeljem át a nyarat?

Anyám kitalálta, hogy nekem le kell fogynom. Nem vagyok kövér. Persze nem vagyok modell alkat, de kövérnek sem számítok azért. Ő állandóan számolja a kalóriákat, alig eszik valamit, de ő sem kövér.

Hadd döntsem már el én 22 évesen, hogy le akarok-e fogyni vagy nem! Én is tudom, hogy felszedtem pár kilót az utóbbi időben és szeretném is leadni, de nem azért, mert ő azt akarja, hanem azért, mert én úgy döntök.

Ő nem szokott főzni, most sincs semmi kaja itthon. Nagymamámnál volt, ő akart küldeni egy kis ennivalót vele és nem hozta el, mert nekem úgy is fogynom kell... Persze engem nem kérdezett meg senki, hogy hozzon-e belőle, vagy hogy szeretnék-e egyáltalán fogyókúrázni, vagy jól érzem-e így magam.

Az agyamra megy. Tudom, hogy apróság, de falnak megyek tőle és az amúgy is nulla önértékelésemnek sem tesz jót egyáltalán. Semmiben nem dönthetek, mert anyuci nem akarja tudomásul venni, hogy felnőttem. Suli közben könnyebb, mert kollégiumban lakom és van, hogy hetekig nem jövök haza, de nyáron megbolondulok itthon. Elköltöznék, de nincs miből. Vállalnék diákmunkát, de itt nálunk nincs, a bejárásra meg rámenne kb. az összes keresetem. Hogy vészeljem át a nyarat?