Anyám nem akarja, hogy boldog legyek?
Nem rég elpusztult az első kutya, amiért tényleg felelősnek érezhettem magam. Szerettem. Minden nap foglalkoztam vele. Azóta üresek a napjaim. Nagyon szeretnék, vagyis szerettem volna megmenteni egy másik életet a sintértelepről, saját pénzből. Tudom, hogy normálisan foglalkoznék vele. Mikor mondtam anyámnak, az első reakció: Jaj, nem kell ide kiskutya, annyi gond van vele, és az is meg fog halni. Fájt lelkileg, de hamarosan túlléptem rajta. Azután még vagy 2-szer mikor találkoztunk, szóba hozta, hogy ne legyen kutya, mert úgyis meg fog halni, nálunk soha egyik kutya sem maradt meg. És itt akadtam ki.
Mi a véleményetek? Már nem is akarok kutyát... Jobban félek attól, hogy meghal...
Nem szívtelen az anyukád, de láthatja rajtad hogy mennyire ki vagy akadva a kutya halála miatt és úgy gondolja jobb megelőzni azt hogy még egyszer keseregj.
Egyébként attól függ, ha a kajáját is te állod ez lehet az oka, ha nem lehet hogy nincs annyi pénze hogy a kutyának is jusson. kaja-állatorvos-ebadó-mittomén (nincs háziállatom..)
Nem írtam le, csak annyit, hogy volt egy előző kutyám, akivel foglalkoztam.
Akkor leírom részletesebben: Napi séta, falkavezérség, jan fennel, játék, reggeli várakozás farkcsóválva, nevelés, trükkök tanítása, parkban póráz nélküli sétálás és bandzás más kutyákkal, etetés, itatás, fürdőzés, állatorvos.
Csak azt nem értem minek kell anyámnak extrán belémszúrni, amikor úgyis fáj a gyász is, és teljesen para vagyok nehogy még az új kuty is elmenjen. Lehet, hogy a paranoiám miatt nem lesz kutyám.
Kétfajta ember van. Kutyás és nem kutyás :) A kutyások ezt értik :)
Anyukád nem kutyás, te az vagy. Én a helyedben menhelyen, önkéntes segítőként vennék részt a kutyák életében. Sétáltatás, kennel takarítás, itatás, bármi, ami teendő akad. Ezt látva anyukád előbb utóbb belátja, hogy el tudsz látni egy kutyát, és jóváhagyja, hogy legyen. Ha mégsem, akkor is rengeteg tapasztalatot szerzel, ami a későbbiek során csakis a te hasznodra fog válni. Ne add fel, ezt az időt használd ki okosan. Mellesleg jót is teszel az állatokkal is.
Minden tekintetben képes lennék állni a szükségleteit.
A hazahozás, és az állatorvos (alap szintű) az én részem.
A kutyakaját anyám veszi, azt az előzőnek is ő vásárolta, és a két saját macskájának is ő veszi.
Persze egy állat halálát nem biztos, hogy tudom szabályozni.
Áh, ez rossz következtetés anyud részéről. Csak azért nem kötődni, hogy ne fájjon, ha vége... ennyierővel őt se szeresd, mert tuti hamarabb meghal, mint te. Ez hülyeség.
Anyud lehet, hogy így, vagyis rosszul kezeli a problémákat, vagy megijedt, hogy ennyire megviselt a kutya elvesztése. De ez nem jelenti azt, hogy nem akarja, hogy boldog légy.
Szerintem kell egy gyászidő, utána lehet kiskutya. Az a baj, hogy nagyvalószínűséggel ő csak pótlék lesz, ha nem engeded el a régit totálisan, mindig hasonlítgatni fogsz és elégedetlenkedsz majd. Elég jó a kérdésfeltevésed, bár nem hiszem, hogy 1 kutya az embert boldoggá teheti (jó mondjuk szerintem eleve nincs felhőtlen boldogság). Életkedvet feljebb viheti talán egy ari négylábú.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!