Más is utálja az anyját, vagy csak nálam van így?

Az anyukánkat nem szoktuk utálni, legfeljebb nehezen tűrjük, ha beleszól abba, amit csinálunk. Vannak anyukák, akik a gyerekükről mindenütt úgy beszélnek, hogy "az én drága szép gyerekem", vannak, akik bírálják őket, mert "csak nem fogom a saját gyerekemet dicsérni! Hogy nézne az ki!" Alapjában véve kevés szülő tud tárgyilagosan megnyilatkozni a gyerekéről.

Feltehetőleg nem fogsz mindig vele együtt élni, lesz saját családod, saját életed. Bírd ki azt az időt, amíg kénytelen vagy alkalmazkodni hozzá. És ne felejtsd el: ő sem lesz örökké, és majd eljön az az idő, amikor másként fogod látni a dolgokat. Az sem kizárt, ha saját gyerekeid lesznek, te is ugyanolyan leszel velük.

Ilyen problémai szerintem mindenkinek vannak, de ez még nem az utálatot jelenti, ha nem adna enni, verne, mindennap be lenne rúgva és részeg pasikat hozna fel, akkor már tényleg probléma lenne.

De az, hogy nem hagy skypolni? Engem is idegesített, hogy pont akkor akarta elmesélni a napját amikor dogára tanultam és leégetett párszor, de talán nem és volt tudatában, miért volt nekem égő.

Kimozdulni nem kell vele, a jövőben meg mondjuk elmész más városba tanulni koliba és akkor néha hétvégére meglátogatod.