Mennyi magánszféra?

Te zárni akarod a szobádat előle és kéred, hoyg ne jöjjön be és bemegy?

Kérd el a kulcsot, és mondd meg neki,hogy ne jöjjön be, nem jöhet be.

Takarítson, ha annyira akar, majd behívod egy hónapban egyszer.

Érdekes, hogy neki van kulcsa... o.O Én magamnál tartottam és azt csináltam, hogy szépen bezártam a szobám ajtaját. Nagyon hisztizett eleinte, de sikerült odáig jutni, hogy felfogja, hogy kopogni kéne, ha itt vagyok, nem bejönni, ha nem vagyok itt. Totál megérte az a pár hét hiszti. Most már nem kell zárnom se.

Nekem is fontos a magánszféra, rühellem, mikor csak úgy beállítanak a szobámba, főleg ha "rendet rak" aha. El ne hidd, csak át akarja kutatni a cuccodat... -.-' Néha bediliznek és biztosak benne, hogy drogot, piát, vibrátort és vagy guminőt tartasz a szobádban. :'D

Gondolom mind veled egykorú kis fiatal válaszolt neked eddig.

Amíg az ő lakásában élsz, akkor megy be a szobásba amikor akar, nálam elképzelhetetlen volt, hogy szüleim elől, bezárjam a szobám. Egy család vagyunk(voltunk)nem volt a lakásban zárt szoba. És igenis igaza van, ha megköveteli a rendrakást. Vagy hogy képzelted, hogy havonta egyszer berendeled rendet rakni, mint valami cselédet.

Ha annyira okos nagyfiúnak képteled magad, költözz el, ott meglesz a magánszférád, tartsd el magad, és akkor takarítasz, amikor kedved van...vagy megesz a kosz, ha neked úgy tetszik.

Az a baj, hogy a vélemények a két szélsőséget tükrözik.

Egy dolog, hogy az a szülő háza, oké, az ő neve szerepel a tulajdoni lapon. De normális ember nem így viszonyul a saját gyerekéhez.

Gondoljon bele, aki ezt a "nem a tiéd" dumát írta, akkor fordítva is így kellene lennie? Ha mondjuk a srác azt mondja, hogy átvállalja az összes rezsit, akkor ő is bemehet mondjuk a szülei hálószobájába és elpakolhat a saját ízlése szerint, mert most már ő is fizet? Ugye, hogy nem életszerű? Épeszű ember nem is csinál ilyet.

A zárás is tényleg furán hangzik egy családon belül.

Nekem voltak olyan rendesek a szüleim, hogy max a szárítóról leszedett ruhát rakták be az ágyamra, és ennyi volt a bejárkálás. Vagy ha kutattak is, nem vettem észre:D

Kompromisszum kell mindenki részéről. Édesanyádnak meg kellene érteni, hogy néhány zokásod már neked is kialakult. LEhet, hogy őt ez zavarja, de akkor meg ne nyitogasson be a szobádba, és megszűnik minden számára zavaró tényező:D

Túl van lihegve ez a téma az anyukák és a gyerekek közt is. Mindkét fél tragikusan fogja fel az egészet, pedig nem kellene. Nekem is jól esik, ha arra megyek haza, h. a gyerek kitakarította a szobámat, így feltételezem, ő is értékeli, hogy ha porszívózok, akkor az ő szobájába is felporszívózok. Ettől nem sérül egyikőnk magánszférája sem, viszont jól esik a figyelmesség.

Te se csinálj ebből nagy ügyet, inkább alakítsd úgy, hogy ne kelljen anyádnak a szobádban matatnia. Ez lényegesen egyszerűbb, mint kitalálni hogyan tiltsd ki őt a szobádból.

Pl.: anyu figyelj! Ha sütsz nekem muffint, akkor délután felporszívózom a lakást minden hol, vagy este buliba megyek, ha kimosod/vasalod a pólómat, akkor holnap kitakarítom a fürdőt, stb. stb. Te ismered anyukádat.

Alapból azt vedd figyelembe, hogy ahogy Te felnőttél, neki egyre kevesebb "dolga" van veled, de mivel az anyákba ez a gondoskodás beléjük van kódolva, így pótcselekvésként jön a turkálás, kutatás, matatás, hogy mindent tudjanak a kislányukról/fiúkról. Most anyukád is egy ilyen fázison megy keresztül, még nem szokta meg, hogy már nem az ő feladata a te szobádban való takarítás, és gondolom, hogy pedáns, tiszta asszony, ezért úgy érzi, hogy ez még mindig az ő feladata. Nézd el neki, nem rosszindulatból csinálja, nem azért, hogy téged bosszantson.