Tudnátok segíteni?

Szóval nem tudom hogy ez kinél hogy van de az én szüleim valamiért mások.Nyilván minden szülő más de van aki jó irányban és van aki rossz irányban.Az ényémek rossz irányban.Hol is kezdjem.....kezdem az elején:Van két húgom akik folyton anyáznak,így fojton velük foglalkozik.Amikor elkezdek valamit mondani de közbeszól az egyik húgom rá figyel és amikor azt állítom hogy én kezdtem lőbb beszélni a kicsit védi.Még úgy is hogy nem szoltam rá durván a kicsire.

A másik eset amikor barátnőm jön (és ugye nincs mindí rend nálam,vagyis álltalában nincs)leégetnek.És nem csak az a bajom hogy ciki de rosszul is esik.Mindíg más a példa főként egy olyan lány aki az osztáyomba jár és tanulmányilag tökéletes.Az a baj hogy szerintem nem bírnak elfogadni olyannak amilyen vagyok.Igaz nem vagyok tökéletes de én így szeretek lenni:Sokszor nevetek,szeretem a barátaimat,táncolok és sportolok.Az én életem nem CSAK a tanulásról és a hugaim problémáiról szól még akkor sem ha tudom,ezek fontos dolgok.Ráadásul még csak azt sem lehet mondani hogy elhanyagolom őket.Mert nem.Keresem a közös témákat beszélünk meg minden.De valahogy olyan érzésem van hogy nem akarnak elfogadni olyannak amilyen vagyok.Ám ezt nem beszélhetem meg velük úgyis mindent tagadnának(tapasztalat).SEGÍTSETEK!!!:(