Az baj ha 12 évesen sírok anya miatt?

Húha, akkor most lepontozol -.-

Pedig azt hiszem elég kulturált választ adtam.

Nem értem miért kell bántani a kérdezőt.Ő még szinte egy kis gyerek akinek fontos az anyukája közelsége,és hogy ott legyen vele a családi napon.Szerintem anno nekem sem esett volna jól,ha mindenkinek ott a szülője csak az enyém nincs.

Én ezt nem tartom kórosnak.A gyerekek nem egyformán érnek,attól,hogy valaki már 10 évesen felnőttnek érzi magát,még más lehet,hogy majd csak 14-15 évesen érzi magát annyira felnőttnek,hogy jól ellegyen szülő nélkül is.

Nem, nem baj,hisz még gyerek vagy.Te kis érzelmes típus vagy, s kötődsz anyukádhoz.

Az itt válaszolóknak az a gáz, ha valaki 12 évesen sír az anyja után, hisz a mai világban az a divat, hogy ennyi idősen már piálnak, meg cigiznek.Meg hancúroznak az ágyban egymással, hogy utána 14 évesen azt kérdezzék, hogy "Terhes lettem, mit csináljak?"

Kíváncsi lennék, hogy hány évesek a válaszolók.Remélem nem felnőtt emberek írnak ilyen kommenteket!

Ideje lenne, ha nem csak a kötekedésből állna sok válasz, hanem a kérdésre irányulna!

Szerintem nem baj. Vannak helyzetek, melyek az embert/gyereket érzékenyebben érintik.

Én szerencsés vagyok, mert anyukám minden ilyen eseményen részt tudott venni, de tisztában vagyok azzal milyen későn érő voltam, mennyire kötődtem édesanyámhoz. Hasonló helyzetben valószínűleg én is elsírtam volna magam.

Azóta természetesen megváltozott a helyzet, érett, felnőtt nő vagyok, de nem felejtettem el, hogy milyen volt gyereknek lenni.

Mások vagyunk, mindenkit máshogy érintenek meg a dolgok.