Van köztetek olyan, akinek a szülei elváltak, és az édesanyjával maradt?

11 voltam, mikor elváltak, persze tartjuk a kapcsolatot, akkoriban, mikor még gyerek voltam nagyon sokat csavarogtunk apukámmal, kirándultunk, hajókáztunk, stb. Lett új felesége és gyereke, de mindig is tartottuk a kapcsolatot, most már 22 vagyok, nyilván ritkábban megyek, de jóban vagyunk, apukám mai napig támogat anyagilag is.

Én 2 voltam mikor elváltak, elvileg édesanyámnál maradtam de nagyon sokat voltam édesapámnál is. Nem tudom összehasonlítani azzal milyen lenne a kapcsolatom, ha együtt maradtak volna, de úgy látom másokból kiindulva hogy nagyon jó. Ha vasárnapi apuka lett volna akkor biztos nem lenne ennyire szoros, de akkor is kialakítható szerintem egy jó apa-gyerek kapcsolat, bár akkor lehet inkább "baráti" a jelleg. Biztos kellett ehhez az is, hogy egy nagyon jó mostohám van, és kb. baráti a kapcsolat a szüleim, új házastársaik között is.

2 éves voltam, mikor elváltak a szüleim. Azután is háborús volt köztük a viszony, így én keveset találkoztam Apuval. Ütközőpont voltam köztük, rajtam keresztül álltak bosszút egymáson, így nagyon rossz volt ez nekem egész gyerekkoromban. Ha Apu néha elvitt, nem tudott mit kezdeni velem, mert nem ismert, így többnyire a nagymamához és az unokatestvéreimhez vitt, és ő addig elment, otthagyott. Nem éreztem ott jól magam, megtűrt voltam. Mikor felnőtt lettem, próbáltam rendezni Apuval a viszonyunkat, de addigra új felesége volt, és ő ez ellen nagyon harcolt. Mire évek múlva, kitartó munka után nagyjából sikerült közelebb kerülni egymáshoz, addigra Apu hirtelen meghalt:((

Semmilyen, 6 éves koromban elváltak. Nem tartom a kapcsolatot vele, szerintem már nem is él.

Elváltak a szüleim, mikor 5 éves voltam. Nem haraggal váltak el, jóban vannak, kéthetente felmegyek apához :)

Én is!15 leszek,anyuék tavaly váltak el,anyával élek!

utolsó vagyok bocsi,apával jó a kapcsolatom!