Megpróbáljam kibékíteni őket? Látom, hogy szenved
Figyelt kérdés
Unokanővéremnek sajnos volt pár rossz döntése az életében. Mondhatni eldobta a gyermekeit, bár nem egészen. Mostanra felnőttek, csak egy kiskorú van akik már családosok. 5 gyereke van egyébként. Látom hogy megbánta azt, hogy más dolgok voltak neki fontosabbak mint a gyerekei, de nem mer lépni. A gyerekei pedig már nem keresik. Valamelyikkel már 10 éve nem beszélt, egyedül a kisebbikkel tartja úgy ahogy a kapcsolatot, ő más apától van, ő szokott menni hozzá. De a nagygyerekei is hiányoznak neki. Próbáljak meg beszélni velük? Megbocsátanak vajon? Egyébként rendeseknek néznek ki, csak ha az anyukról van szó akkor nem túl befogadóak.2013. máj. 17. 18:44
1/2 KZitus 
válasza:
válasza:Szia!
Nem tartom jó ötletnek, hogy te tedd mag azt, amit az anyának kellett volna megtenni sokkal, de sokkal korábban.
Ha tényleg szenved a gyerekei hiánya miatt, akkor majd ő megy(menjen) hozzájuk és viselje el a szemrehányásaikat, mérgüket, amit rá fognak önteni és viseljen el mindent tőlük ha ha egyszer majd közelebb akar kerülni hozzájuk.
Soha nem tudja pótolni azt, amit sok sok évig nem adott meg a gyermekeinek.
Csak reménykedhet a megbocsátásukban.
Ha te mész hozzájuk békíteni, abból csak azt szűrik le: már megint nem vállalja az anyja a felelősséget a tetteiért.
2/2 anonim válasza:
válasza:A gyerekeinél jobban nem szenvedhet.
Amúgy tényleg nem a te dolgod, neki kell megtennie, de szerintem szóba sem fognak állni vele.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!