Borderline személyiségzavaros gyermek, meggyógyult, vagy csak nagyon jól eljátssza?

8, ne terjessz már hülyeségeket, a BPD nem gyógyítható, max kezelhető.

Kérdező: a BPD-sek is átélhetnek boldogságot, vagy jobb időszakokat. Lehet ez hosszabb, lehet ez rövidebb, de meggyógyulni nem tudnak.

Én nem tudom felfogni, hogy azok a szülők, akiknek a gyereke kap egy ilyen komoly diagnózist, azok miért a gyakorira jönnek kérdezni, hogy meggyógyult-e a gyerek. Eleve, amikor kiderül, hogy beteg, akkor az ember nem jár utána, hogy pontosan mi ez a személyiségzavar, honnan ered, mitől alakul ki, mi a kezelése, nem kérdezik meg a kezelőorvost/orvosokat, nem olvasnak utána, nem néznek meg blogokat? 2 perc Googlizás kideríteni, hogy nem gyógyítható, csak kezelhető. Nem hiszem el, hogy aki tisztában van a gyereke BPD diagnózisával, az nem találkozott még ezzel az információval...

Nem ítélkezni akarok, tudom, hogy úgy jön le, csak szeretném nagyon megérteni, mi zajlik az ilyen szülőkben.

#12

Szóval akkor jól gondoltam, amit előtte írtam? Mert úgy tudom, hogy egyetlen személyiségzavar sem számít teljesen gyógyíthatónak. Ezt is főleg onnan tudom, hogy a barátom bátyjának NPD és BPD kombinációja van.

14, így van, a tudomány mai állása szerint egyetlen személyiségzavar sem gyógyítható teljesen. Vannak amelyek jobban reagálnak a kezelésre, vannak makacsabbak. A BPD-seknél magas a tünetmentesek aránya, főleg ahogy idősödik a páciens (40 körül sokszor magától javul az állapot az impulzus kontroll miatt).

A szóban forgó 20 éves beteg valószínűleg a saját kis álomvilágára épített boldogságot éli át. Sajnos ez nem szilárd alapokon nyugszik, hanem homokon kb - várható a hirtelen összeomlás és a depresszív időszak ismét.

Kinek van itt borderlineja, a szülőnek vagy a gyereknek?

Senki nem bízik itt senkiben.

Pedig pont az lenne a cél, hogy kiegyensúlyozott legyen, és hogy érzelmi biztonságot sikerüljön teremteni.

Borderlineosként mondom, hogy ez csupán egy jobb periódus nála, nem pedig gyógyulás. Vannak jó és rossz időszakok ennél az állapotnál. Szerencsére most a jót éli, azért fordult minden az eddigi helyzetnek az ellenkező végletébe.

Annyit tudok biztatásként írni, hogy idővel állítólag kikophatnak bizonyos tünetek.

A terápia persze fontos, mert anélkül durván vissza lehet esni.

Nekem is van diagnózisom.

Nem gyógyult meg, de nem is fog. Kezelhető, de nem gyógyítható. Most jobb/tünetmentes periódusa van.

Nem olvastam a válaszokat.

Kérdésem: És ti? A szülők? Ti jártok terápiára?