Konfliktusom volt a fodrásszal, akit anyu ajánlott, anyám azt várja, hogy kérjek bocsánatot. Hogy értessem meg anyuval, hogy ez nem fog megtörténni?

Igazából azért szülő-gyerek kapcsolat kategória a kérdés, mert az anyámmal való konfliktuson van a hangsúly, szóval lécci-lécci ne kerüljön át a szépség kategóriába.

Szóval az történt, hogy szerettem volna valami érdekes új hajszínt, de akihez járok, nem kaptam közeli időpontot, aztán pár nappal az időpontom előtt lemondta betegség miatt, nekem azóta nem igazán volt erre időm, nem kértem új időpontot. Annyira nem is volt sürgős a dolog, szóval el is engedtem. Viszont anyu felvetette, hogy ha hazamegyek legközelebb falura, mehetnék ahhoz, akihez jár. Oké, gondoltam miért is ne, felkerestem a csajt, üzenetben egyeztettünk, megírtam, hogy milyen színre gondoltam, megvolt az időpont egy hónapra előre.

A színek kapcsán konkrétan azt írtam, hogy vagy lila, vagy kék, vagy zöld, vagy rózsaszín, de inkább valami világosabb árnyalat ezek közül, nem ez a fekete, de ha úgy esik rá a fény, akkor lilás/kékes/zöldes fénye van. Azt írtam, hogy a felsoroltak közül kb mindegy, hogy melyik szín, mert amúgy csak valami újat akarok kipróbálni. Meg hozzátettem, hogy természetes színeket és a piros-vörös árnyalatait nem szeretném. Megkaptam válasznak üzenetben, hogy oké.

Megyek az időpontra, erre ott így közölte, hogy ja neki ezek a színek nincsenek, hát senki nem akar ilyen hajat, de választhatok azok közül a színek közül, amik vannak. Már ezért az ötletért se voltam oda, de mondom miért ne, hátha van valami jó, ami eszembe se jutott, de tetszene. Nézem a színeket, amik így fekete, barna, szőke, és ezek árnyalatai, meg piros. Mondom jó, hát, akkor kösz nem.

Namármost ennél a fodrásznál az van, hogy új vendégektől kér előleget, mondván, hogy ne bukjon, ha utolsó pillanatban mégse jön el a vendég, ha vendég hibájából lett lemondva. Na tőlem eredetileg nem kért előleget, mert hát ismeri az anyámat.

Amikor megmondtam, hogy jó, hát akkor ebből nem lesz hajfestés, adios, akkor el akarta kérni az előleget, mert hát 24 órán belül lemondtam az időpontot AZ ÉN HIBÁMBÓL. Én meg így közöltem, hogy nem fogom kifizetni az előleget, egy hónappal előre megírtam, hogy nagyjából mit akarok, két hete is azt írta, hogy oké, erre idejövök arra, hogy azok közül a színek közül, ami szóba jöhet, egyik sincs. Erre közölte, hogy de akkor legközelebb nem ad időpontot. Mondom, hát ezek után vissza se jönnék, majd távoztam.

Nyilván berágott, panaszkodott anyámnak, meg ja, hát anyámnak is feltűnt, hogy elmentem fodrászhoz, aztán negyven perc múlva visszamentem ugyanolyan hajjal.

Anyám szerint igazán mondhattam volna konfliktuskerülésből, hogy legyen piros, az hogy úgyis volt már, jól is állt, szerettem is. Aztán meg azzal jött, hogy nagyon gáz, amit csináltam, menjek vissza, fizessem ki az előleget, ha már utolsó pillanatban meggondoltam magam, kérjek bocsánatot. Mondom nem, fizetni meg végképp nem fogok a nagy büdös semmiért.

Most nyaggat, hogy kifizeti ő, de én menjek oda, én kérjek bocsánatot, mert neki nagyon kellemetlen, hogy ez történt, az meg levágós lenne, hogy ha a nevemben kér bocsánatot, hogy az nem tőlem van, csak ő mentegetőzik a "borzalmas" viselkedésemért.

Nyilván nem fogok bocsánatot kérni, nincs rá okom. De anyám ezt nem igazán akarja felfogni. Időközben én amúgy visszautaztam az albiba, azóta ha dumáltam anyámmal, mindig felhozta, hogy ha hazamegyek ugorjak már be az előleggel "Katihoz" bocsánatot kérni a viselkedésemért, vagy legalább üzenetet írjak, meg utaljak neki. Na én erre nem vagyok hajlandó.

Hogy értessem meg ezt anyámmal? Annyira nem súlyos gond, hogy kapcsolatot megszakítsak, de nem is akarom minden beszélgetéskor ezt a fodrászos incidenst hallgatni.