Miért hazudik folyamatosan?

Amióta gyerekem született anyám folyamatosan hazudik. Néha úgy érzem, hogy neki ez mintha egy verseny lenne, de egyszerűen nem értem, hogy miért jó neki. Itt van néhány példa:

1. A gyerekem miután elmúlt a sárgasága szeles baba lett, így napközben szinte semmit sem aludt csak akkor, ha hordozókendőben volt. Ezért én 4 hetes korától csak rugalmas kendőben vittem el sétálni. Egyik nap, amikor anyám eljött hozzám, akkor megjegyezte, hogy jaj, de jó, hogy hordozom, de ő is ám hordozott minket csak kenguruban. Többször visszakérdeztem, hogy nem csak babakocsink volt? Biztos, hogy hordozott minket? Erre az volt a válasz, hogy igen, persze, csak ő még kenguruban. Annyiban is hagytam az egészet, holott több ellentmondásos emlékem, korábbi sztorija alapján nem volt ez igaz. Majd később rá pár héttel később, mikor mentünk csípő ultrahangra, akkor mondta, hogy hú, hát ő kézbe vitt el a csípőszűrésre, mert nem tudta volna a buszra feltenni a babakocsit. Na ekkor finoman rákérdeztem, hogy miért nem valami alternatív hordozóban vitt, mire az volt a válasz, hogy nekünk csak babakocsink volt, ő soha nem hordozott minket.

2. példa: Megkérdezte a testvérem anyukám előtt, hogy mikor vehet a gyereknek cumit. Mondtam, hogy soha, mert nem szeretnénk, ha cumija lenne. Erre persze anyám rögtön kontrázott, hogy nekünk sem volt soha cumink. Mire mondtam neki, hogy de anya, xy képen van nekem cumi a számban, mire az volt a válasz, hogy ja igen, volt egy picit, de kb csak a kép erejéig, és egyiküknek sem volt utána. Amit szintén tudok, hogy hazugság.

Ha szembesítem vele, és elmondom neki, hogy hazudik, akkor még ő van felháborodva, hogy ő nem hazudik, és hogy merem ezt mondani. Közben meg már kb semmit sem akarok neki mondani, mert mindenben hazudik, mintha ez egy verseny lenne.

Mit gondoltok erről? Más is tapasztalt ilyet? Mi lett végül a megoldás? Megy egy darabig, hogy simán ráhagyom, de néha gyűlik, és már fel tudnék robbani.