Anyu demens (már rég nem szabadna egyedül élnie). Erős dohányos. A nejem rákos. Anyu folyamatosan bántó megjegyzéseket tesz mindenkire. Van megoldás?

Nekem is olyan megjegyzéseket tesz, ami miatt bárki mást az aszfaltba döngölnék (nem én vagyok agresszív, a megjegyzések erősek). Ha meglátogatjuk közel ül hozzánk, amiből adódóan ránk fújja a füstöt. Ha megkérjük, hogy ne tegye, akkor egy szálat a konyhában szív el, utána folytatódik minden előröl, mert "elfelejti", hogy megkértük ("Nem láncdohányos, mert nem az egyik szálról gyújtja a másikat, hanem öngyújtót használ"). A folyosón csak ő dohányzik, de utoljára már a folyosón lábadt könnybe a szemem a cigifüsttől.

Sokkal gyakrabban kéne látogatni, de ilyen körülmények között ez nem igazán megy. A nejemet nem szívesen hagyom magára, magammal vinni meg nem tudom. A tesóm hetente "tárazza be a gyógyszereit", amit általában kidob (amikor nem derül ki, hogy kidobta, tételezzük fel, hogy bevette). Már ő sem tudja magával vinni a férjét...

Próbálom meggyőzni, hogy költözzön valami otthonba, de dohányost nem fogadnak olyan helyen, ahova jó szívvel vinném, illetve a tesóm kézzel lábbal tiltakozik (széllel szemben meg nem mindent lehet csinálni)