Hova vezethet elvált szülőknél, ha az egyik fél rendszeresen a másikat szidja a gyerekek előtt? Bővebben lent.
1 éve váltunk el, én kezdeményeztem a válást. Ezt a volt férjem nem tudja megemészteni, azt meg pláne nem, hogy hamar lett új párom is (nem terveztem, de így alakult), akivel a gyerekek is jóban vannak.
Az exem elég sokat iszik, és ilyenkor gyakran verbálisan bántja akit ér. Amíg házasok voltunk ezt szemtől-szemben tette felém, néha a lányunk felé. A válás óta én és az új párom lettünk a céltábla, és a gyerekeknek mondja a szidalmait.
2 hetente 4 napot vannak vele (13F és 15L). Csak érintőlegesen mesélnek az apás hétvégékről, de előfordult, hogy megkértek ne kérdezzek az apjukról, és ne beszéljek róla, inkább hagyjuk az "apa témát", épp elég nekik ott azt hallgatni, hogy folyton engem szid. Én kezdetektől nagyon odafigyelek, hogy ne beszéljek negatívan róla.
Most már egyáltalán nem kérdezek, ha akarnak beszélnek, de félek mi lesz ennek a következménye később? Lehet, hogy addig tömi a fejüket, amíg megutálnak? Hiszen egyik oldalról azt hallják, hogy gonosz vagyok, én meg nem teszek ez ellen semmit. Az adok-kapokba nem akarok belemenni. Kellene csinálnom valamit, vagy ekkora gyerekek már maguktól is átlátják a helyzetet?
Nálunk is van ilyen a családban, apuka szintén alkesz, részben ezért váltak el 20 év után. Ő is ugyanezt csinálja és szintén azóta, hogy anyukának új párja lett. A gyerek nagyon szereti az anyját, ezért az lett a végkifejlet, hogy valahányszor ment az apjához és az elkezdte szapulni anyukát, a gyerek eleinte vitába szállt vele, hogy ne beszéljen így az anyjáról, majd egész egyszerűen elkezdett ritkábban járni az apjához. Szerencsére egy nagyobb, most 17 éves és már tökéletesen látja, hogy mi vezetett a szülei válásához, így apuka már nem tudja őt megvezetni.
Nem gondolnám, hogy bármit tenni kell, bár csendben tűrni sem egyszerű, de szerintem az idő majd téged igazol kérdező.
A gyerekek egyelőre szívesen mennek, szerintem azért, mert minden negatívum ellenére a válás óta több a kapcsolatuk az apjukkal, mint előtte volt. Amíg házasok voltunk, minden, ami a gyerekekkel kapcsolatos az én dolgom volt. Hoztam-vittem őket suliba, külön órákra, kirándulni stb. Szabadidőmben legtöbbször apukával kellett foglalkoznom. A gyerekek be voltak zavarva a szobájukba, hogy ne "zavarjanak".
A válást úgy élték meg, hogy bár szomorúak voltak, de a saját tapasztalataik miatt megértették miért döntöttem így. Akkor sokat beszélgettek velem az érzéseikről. Nem tudom az pozitív vagy negatív ha már nem akarnak erről beszélni.
Szeresd a gyerekeidet, beszélgess velük, hallgasd meg őket, figyelj rájuk. Többet nem igazán tehetsz. A gyerekek nem hülyék, előbb-utóbb megelégelik az állandó bántást, a mérgező környezetet és elfordulnak, vagy egyszerűen nem vesznek tudomást a mondókájáról, egyik fülükön be, a másikon ki.
Beszélni a volt férjjel, szerintem csak olaj lenne a tűzre.
Az exem elég sokat iszik, és ilyenkor gyakran verbálisan bántja akit ér.
Azt nem értem, hogy engeheted oda egy piáshoz a gyerekeidet, ha az apja, ha nem.
Bírósági határozat? Támadd meg. Én nem engedném egy alkoholistához őket, akkor sem "ha épp józan".
9-es, mondjuk rálátok, mert ismerősöm - anyuka - alkoholista, és nem, nem láthatja felügyelet nélkül a gyerekét, sőt, el sem viheti, pedig a határozatban az áll, viheti.
Apuka meg a saját anyja nem adják oda neki, és jól teszik.
Az, hogy a bíróság mit határozott, egy dolog, ha apuka töketlen balfsz lenne, a kisfia valószínűleg már nem lenne életben.
Amúgy meg, majd egy alkolholista nyilván elmegy a bíróságra, hogy a nejem nem engedi hogy "egyedül" lássam a gyerekimet. Igaz, hogy piálok. Hogyne.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!