Kinek van több szava ebben az esetben?
A ház a szülő nevén, számláktól kezdve minden az a nő nevén van, viszont a felnőtt gyereke vele él és annak a fizetéséből van fenn tartva a háztartás, a szülőnek nincs bevétele.
Ebben az esetben kinek van több szava? Vagy itt teljesen egyenlő a két fél?
Gyerek szemszögből, ha én fizetnék a-z mindent és utánna is megkapnám, hogy kuss a nevem az ő házában, akkor szerintem pakolnék össze abban a szent pillanatban és mennék, hogy akkor tartsa fenn a házát ahogy akarja.
Szülő szemszögből sem tetszene, hogy a saját gyerekem a kis főnök a házamban és a fejemre nőne.
válasza:Az egészséges, ha mindenki a saját otthonában él, legfeljebb bérlakásban, s mindent maga fizet.
Viszont törvény mondja ki, hogy a beteg szülőt a gyereke köteles támogatni!
Egyik sem főnök. Egymásnak vannak kiszolgáltatva, tisztelettel kell bánniuk egymással.
Ha jogi útra viszik és megnyeri a szülő, akkor bizonyos összeggel kell támogatnia, de az az összes nem mehet a megélhetés kárára, szóval pl egy minimálbérestől, ha 10-15k-t vonnak le támogatás miatt akkor lehet sokat mondok.
Most inkább menjünk azon a vonalon, hogy nem betegség miatt nincs bevétele a szülőnek.
válasza:Az akadékoskodó, bevétel nélküli szülő addig mérgesítheti a helyzetet, hogy az őt eltartó gyereke elköltözik és kérhet rokontartást. Azzal a pár tízezer forinttal remekül ki lesz segítve.
Itt a gyereknek igenis kéne szavának lennie a háztartásban, hiszen tőle függ a fenntartása. Ha ezt többszöri kérésre sem változik, akkor alárendelt sorban tartja a szülő és azt hiszi, élete végéig szolgaként eltartja? Ez lehetetlen élethelyzet.
válasza: válasza:"Viszont törvény mondja ki, hogy a beteg szülőt a gyereke köteles támogatni!"
Nincs ilyen törvény. Rokontartas speciális formája létezik, a szulotartas, de ahhoz azért jopar feltetelenek kell teljesülnie és akkor sem lesz akkora összeg, hogy abból minden számlát ki lehessen fizetni.
Evidensen amúgy a lakás tulaja az egyetlen, akinek joga van bármihez a lakással kapcsolatban. A logikad szerint, aki fizet az a főnök: tehát ha albérletben élek, azt csinálok amit akarok, mert én fizetek? A gyereknek nem kötelező otthon élnie, bármikor elkoltozhet
válasza:Egyiknek sincs nagyobb szava ebben az esetben. Szimbiózisban kéne élniük. A gyerek lakik a szülő házában, a szülőt eltartja a gyerek ezért. Ha ez az állapot az egyik félnek nem tetszik akkor lépjenek ki ebből a kapcsolatból.
Azaz a gyerek elköltözik és a szülő meg eltartja magát. Mivel nem önhibáján kívül lett a szülő keresőképtelen ezért még szülőtartást sem fognak neki megítélni.
válasza:"Mivel nem önhibáján kívül lett a szülő keresőképtelen ezért még szülőtartást sem fognak neki megítélni."
Mondjuk arra épp nem tér ki a kérdező, hogy miért nincs bevétele a szülőnek.
válasza:Szülőként elgondolkodtam a kérdésen. De nem tudok ilyen szitut elképzelni. Még a mentális beteg leszázalékolt ismerősöm is fenntartotta valamilyen szinten a saját házát.( Rokkantnyogdíj, meg rehabos munka, amikor jól volt) Amikor pedig túl sokat volt kórházban, meg a gyerekére szorult volna, egy pici lakásba költözött, aminek kicsi a rezsije. A maradékot meg a gyerekének adta, hogy most használja, később meg, ha anyuka rászorul visszasegíti.
Normális esetben nem a ház léte dirigál, hanem a logika.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!