Kizárnátok az örökségetekből azt a gyermeketeket, amelyik felelőtlenül bánik a pénzzel, és nem becsüli / becsülné meg azt a vagyont, amit kap, és csak elhárdálná azt?

Némi kontextus hiányzik.

Csak nem tudja megtartani a pénzt? Vagy van mégkomolyabb probléma? Hány éves most, hány éves vagyok én ebben a szituációban, a halálom a közeljövőben várható, vagy majd 20-30 év múlva?

Fiatalon még sokan nem tudnak bánni a pénzzel, ha csak ennyi lenne, simán átbeszélném vele a dolgokat és szabályokat fektetnék le, hogy segítsem. Előbb utóbb az emberek nagy része megtanulja hogy ossza be azt ami van. Nem feltétlenül mindig a legátgondoltabb módon, de valahogy mindenki megél.

Ha mondjuk szerencsejáték vagy drogfüggő lenne, akkor segítenék neki leszokni, vannak remek programok, pszichiáterek stb. Csak akkor zárnám ki, ha hosszútávon sem tudna és nem akarna tenni magáért és a család többi tagjának kárára menne. A többi testvér érdeke is, hogy a menthetetlen drogos ne cseszekedjen bele az örökségükbe.

Önmagában csak azért mert herdál, nem. A pénz és a tárgyak nem fontosak, ellenben a gyerekem igen. Ha már meghaltam nekem úgyis mindegy mi lesz a földi hagyatékaimmal. Nem értékelem ezeket annyira, hogy fontosabbnak ítéljem meg mint a gyerekemet.

Amúgy teljesen kizárni nem lehet, van köteles rész. De életedben még cselekedhetsz úgy, hogy a "kizárt" gyerek nagyjából semmit se kapjon.

Halálom után nekem már nem mindegy, hogy mit csinál a pénzzel? Ha nem tört az életemre, nem utált, nem szidott, akkor ugyan olyan gyerekem, mint a többi, csak szerencsétlenebb.

Ha tényleg annyira nem tud bánni a pénzzel, én meg még halálom után is atyáskodni akarok felette, akkor nem egy összegben kapná meg, hanem valamilyen életjáradék, biztosítás, lakáskassza, vagy egyéb nem azonnal, hanem csak részletekben hozzáférhető módon.

Nalunk ez volt a helyzet tiz eve, amikor Apank meghalt. A hugom borzasztoan felelotlen. Reszletekbe nem szivesen mennek, de ugy kepzeljetek el, hogy mundenkitol kolcson kert, aztan nem adta vissza. A szuleinktol kapott ekszereket bevagta a zaciba, aztan ok vettek ki, hogy a dedim tobb mint szaz eves nyaklanca ne keruljon idegen kezre, es meg sorolhatnam.

Persze szulni a nagy semmire azert tudott!

Igy mielott Apa meghalt vegrendelkezett: A hugom lanya a tulajdonos, a hugom haszonelvezo. Igy megoldotta, hogy ne keruljenek utcara, es az orokseg se usszon el. A hugom szerencsere nem ellenkezett.

Részét add nekem.

Meg a másik részét is.

Szebben elverem, mint ők elvernék.

Csak ilyen indok miatt nem zárnám ki.

Ha ez csak egy lenne a sok közül akkor igen.

A hatályos magyar jog alapján ennyi indok a kitagadáshoz nem elégséges- sajnos vagy nem, ezt mindenki eldönti maga.

Annyit lehet árnyalni a képen, hogy ha nem akarod, hogy valaki örököljön utánad, akkor teszel arról még halálod előtt, hogy ne legyen semmiféle örökséged, amire a kitagadással nem érintett törvényes örökösöd számíthat.

Ne adjak ötletet, de ha pl van most egy házad, holnap meghalsz, megörökli az általad is tékozlóra nevelt gyermeked… de ha eladod ma vagy tartási szerződéssel megterheled vagy elajándékozod egy alapítványnak a haszonélvezeted fenntartásával, akkor puff, volt örökség, nincs örökség.

…a képet annyiban azért árnyalnám, hogy az ilyen tranzakciókat a nem kitagadott törvényes örökös 5 évig simán megtámadhatja és ha nem érdemtelen, legalább a felét nyeri a neki eredetileg járó örökségnek is… az ajándékozást a legkönnyebb…