Szülőként ragaszkodnál a saját igazadhoz, vagy engednél a nyomásnak?

A kérdés szigorúan elméleti!

A fiad és a tanárNŐje összejönnek. Te kivernéd a balhét a suliban, mire az igazgató és a szülői munkaközösség (Vagy nem tudom manapság minek nevezik ezt a gittegyletet.) meg a diáktanács is, azt mondaná, hogy nyeld be! Fogadd el! De legfőképp, ne balhézz!

Egyrészt nem hiányzik a balhé a sulinak, pláne sajtós, másrészt nem engedheti meg magának az iskola, hogy egy kiváló, több szakos tanárt elküldjön, mert aztán ideraknak helyette valami vén katonát, és akkor csökken az iskola felvételi/tovább tanulási átlaga. És akkor még abba is gondolj bele, hogy attól a szülőtől mit kapsz, akinek a gyereke e miatt nem kerül egyetemre!

Szóval? Pattogsz még, vagy nyelsz, belátod, hogy a közérdek és a fiad boldogsága fontosabb, mint a te sértődöttséged, amiért neked nem jut fiatal kani, esetleg összetegeződtök a nővel és lehet rájössz, hogy klassz kis nő?