Mi az oka annak ha a gyermek felnőtt létére is erősen kötődik az ellenkező nemű szülőjéhez?

Jelen van a szeretet, a kötődés, de az erős függés is a kapcsolatban.

A felnőtt gyerekkorától megmagyarázhatatlanul kötődik az ellenkező nemű szülőjéhez.

Úgy érzi hogy nem hagyhatja őt idősen, magányosan, neadjisten betegen vagy kiszolgáltatottan magára.

Bűntudatot érez ha felüti a fejét egy másik ember az ellenkező nemből és nehezen mer hozzá kötődni.

Talán attól fél hogy ez a személy eltávolítja őt a szülőjétől, ezért inkább tudat alatt szabotálja a kapcsolatait.

Közben a szülőnél is jelen van egyfajta rejtett ingerültség amikor valaki más jön a képbe.

Mi az oka ennek a megmagyarázhatatlan, józan észnek ellentmondó hűségnek, kötődésnek?

Ki kötődik ilyenkor jobban a másikhoz: a szülő vagy a gyermek?

Lehet hogy a szülő nem engedi el a gyermeket, csak nincs ennek a tudatában?

Hogyan lehet lazítani ezen a kötődésen hogy közben senki se sérüljön ebben a kapcsolatban?

Köszönöm a válaszokat!