Szülők, hogy ha a gyereketek el akar mondani valamit, de azt kéri, hogy ne kiabaljatok/ordibáljatok vele emiatt, ilyenkor belementek ebbe?
Több nehézség is van ebben:
1) Úgy ígérni valamit, hogy nem tudod mi lesz, aggályos
2) Ugyanakkor csak az ordibálást/kiabálást akarja a gyerek elkerülni, nem úgy teljesen a felelősségrevonást
3) Ha kilátásba helyezed az ordibálást/kiabálást, könnyen lehet, hogy a gyerek nem fogja elmondani mi van, vagy máskor nem fogja elmondani, akkor .i van
4) Ha belemész, elmondja, mégis ordibálsz, akkor ígéretet szegsz, vagyis hazudsz, amivel mindent ki lehet vívni, csak épp tiszteletet nem.
Anya vagyok, általában nem kell megkérnie senkinek, hogy ne ordibáljak, mert nem alap nálam.
Kamasz fiút nevelek, szóval vannak meredek helyzetek, igen és az is előfordult, hogy mondjuk 3x szóltam, hogy mozduljon már pl, de ez messze nem ordibálás…
Ha el akar mondani valamit (vélhetően disznóságot, ha már így kezdené)- akkor én erre azt hiszem kapásból azt válaszolnám, hogy nem szoktam ordítani, inkább ne feltételeket szabjon, hanem mondja el normálisan mi van, higgye el, nincs olyan, amit ne lehetne megoldani és mindig kifizetődőbb őszintének lenni.
Azt is elmondanám, hogy azt látatlanban nem ígérem meg, hogy nem leszek szomorú/ideges/nem akadok ki, mert nem tudom miről van szó, barkohbázni meg egyenesen utálok. Annyiról tudom előre biztosítani, hogy ha nem ölt szándékosan embert, akkor feltétlen a szeretetem, én biztosan az az ember vagyok, aki neki a legjobbat akarja érdek nélkül, szóval ki vele.
Ha valami károkozás, akkor nyilván lenne következménye pl diákmunka vagy hasonló kártérítés, hogy igenis komolyan érezze meg a súlyát. Ha valami alkoholos/cigis/drogos téma, akkor tudnom kellene pontosan, de örülnék, hogy szólt, hogy baj van.
Látatlanban kicsikarni másik ember ígéretét egyébként alapvetően proli dolog azért… de legalábbis számító, sunyi hozzáállásnak gondolnám- amikor bajban van a gyerekem, ne azzal foglalkozzon már, ne azt lesse/revolverezze, én hogyan reagálok valami disznóságára… teljesen felesleges ez az egész.
Szerintem a normális szülők többségét inkább csak felhúzza már az előtt ez az egész zsarolós-ígérgetős butaság, mielőtt kinyögnéd mi van.
Ehelyett inkább korrekten, nyugodtan, higgadtan kell odaállni és előadni a TÉNYEKET, körülményeket és ha valami károkozás pl akkor arra vonatkozó REÁLIS tervedet, mit vagy hajlandó megtenni a kármérséklésért.
Ha lelki dolog, szerelmi bánat, akkor meg egy nyugodtabb pillanatban csak mondj annyit, hogy tanácsot szeretnél kérni és lenne-e rád fél órája, ne ijedjen meg, nem történt baj, baleset, kár, de tanácsra van szükséged.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!