Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Szülő-gyermek kapcsolat » Nem jövünk ki a szüleimmel,...

Nem jövünk ki a szüleimmel, lehetetlen, meg sem hallgatnak. Mit tanácsoltok?

Figyelt kérdés
Kedves felhasználók! Végső elkeseredettségemben fordulok hozzátok. A fő problémát a kérdésbe belefoglaltam. Egyszerűen nem férünk össze, belefáradtam abba, hogy mindig én engedek nekik, ezzel én húzva a rövidebbet.Egész kamaszkoromat beárnyékolták, birtokoltak engem, fenyegettek, terrorizáltak lelkileg, korlátoztak azokban a dolgokban amiket a legjobban szerettem. Megtanultam ezzel élni, bár sosem értettem ezeknek az okát. Ma már 20 éves vagyok, egyetemista, nem dolgozom. A szüleim fizetik az albérletemet, és kb mindent amire szükségem van. Ezért hálás is vagyok. Nagyon. De szerintük egy hálátlan szardarab vagyok, akiért kidolgozzák a belüket. Na mindegy. Amíg el nem jött a nyári szünet nagyjából soha nem volt gond köztünk, mert távol voltam, csak hétvégente jöttem haza, aminek nagyon örültek szinte mindig. Viszont amióta itthon vagyok megint ugyan azokat a dolgokat élem át, mint 14-18 éves koromban. Veszekszenek velem, bolhából csináljuk az elefántot. Nagyon csúnya dolgokat vágnak a fejemhez. Legutóbbi példa ma délutánról: *megtörtént a szóváltás egy apróság miatt, és én nem hagytam magam* "De anya! Ez nekem rosszul esik, ezekért a dolgokért én nem vagyok hibás!" És jött a válasz: "Az már a te bajod, nem érdekel! Sőt ne feleselj nekem." "Emlékszel amikor..... (és ekkor jönnek azok a dolgok amik a múltban történtek, és ezeket vágja hozzám) " Egyszerűen mindig neki kell igaza legyen. Kivétel nélkül. És ha egy ilyen beszélgetést meghall édesapám egyből anyukám oldalára áll és hiába nem tud a dologról semmit úgyis engem blamálnak ketten. És ez ha fordítva történik anyukám is apukám mellé állna. Sokszor megfordult a fejemben, még fiatalabb koromban is, hogy inkább nem megyek egyetemre csak szabaduljak ki innen valahogy. De mégis elmentem a családom noszogatására. Most pedig abban a szorult helyzetben vagyok, hogy ha én most elmenekülnék itthonról és itt hagynék mindenkit, akkor nem tudnám fizetni egyszerre az egyetemet, a lakást, a számlákat s így tovább (még munka mellett sem). Az egyetemet pedig nem szivesen hagynám abba, ha már belekezdtem. Még 2 évem van hátra, valahogy kibírom. Viszont egyre jobban erősödik bennem az irántuk érzett utálatom. Ha nem vagyok velük sírnak utánam, ha pedig itthon vagyok éppen, hogy csak meg nem köveznek. Nem tudom mihez kezdjek, elfáradtam. Kérlek! Aki tanácsot tudna adni, ne tartsa magában. Nagy szükségem van rá most. Köszönöm! 20/L

jún. 26. 19:52
1 2 3
 1/21 anonim ***** válasza:
10%
Nyáron igazán dolgozhatnál és akkor talán nekik se kéne kihajtani a belüket miattad. Eléggé hálátlannak tűnsz. Gondolom a bulika azért menne.
jún. 26. 19:56
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/21 anonim ***** válasza:
70%

"szerintük egy hálátlan szardarab vagyok, akiért kidolgozzák a belüket. Na mindegy."

Nem mindegy. Sőt, ez a lényeg.

Vegyél fel diákhitelt, és csak ritkán menj haza hozzájuk.

jún. 26. 19:57
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/21 anonim ***** válasza:
100%
Keress a nyárra munkát, addig sem vagy otthon.
jún. 26. 20:03
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/21 A kérdező kommentje:
Kedves első. Nem, nem menne a bulika , ugyanis nem járok sehova, soha nem kértem tőlük semmit. Illetve soha nem beszéltem a szüleimről tiszteletlenül, ahogy most sem. Sőt, hangoztattam, ezekért a dolgokért mind hálás vagyok. Csak olyankor kapom meg ezt az úgymond "beszólást" ha már nincs amit válaszoljanak vita közben. De úgy látom, nem sikerült a lényeget megfogni. Tisztelettel! ~kérdező
jún. 26. 20:04
 5/21 anonim ***** válasza:
72%
"Még 2 évem van hátra, valahogy kibírom." Na ezt. Valahogy kibírod, minél kevesebbet otthon, és ne vedd magadra a mocskolódásaikat. Aztán otthagyod őket, és akkor már jó lesz.
jún. 26. 20:15
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/21 anonim ***** válasza:
100%
Én mindenképpen azt választanám, hogy megoldom az életem a segítségük nélkül. Munka mellett nehezebb és hosszabb is lesz az egyetem befejezése, de ebből én nem látok más kiutat. Nem csak azért, mert neked elviselhetetlen a helyzet, hanem azért is, mert ez olyan lépés, amit el sem tudnak képzelni, hogy meglépnél. Az egyetemet viszont befejezném bármi áron.
jún. 26. 20:17
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/21 A kérdező kommentje:
3, 5, 6. Köszönöm!
jún. 26. 20:19
 8/21 anonim ***** válasza:
100%

Elég nagyvonalú tőlük, hogy eltartanak és lakást bérelnek neked, amiről két dolog is eszembe jut:

- nem tudom, milyen az anyagi helyzetük, de lehet, hogy nem magától értetődő ezt előteremteni, áldozattal jár, nehézséget jelent

- szép gesztus ez, hogy így gondoskodnak rólad, szerintem önmagáért beszél, főleg, hogy számukra ugyanúgy nem felhőtlen a viszony veled, ahogy neked sem velük

Ezzel nem azt akarom mondani, hogy mindenben igazuk van, csak azt, hogy az éremnek másik oldala is van. Respekt, mennyire tisztelettel írsz róluk!


Szerintem az önállóság vezet a szabadsághoz, amit keresel. Nem tudom, mit tanulsz, de ha két éved van hátra, és később a szakmádban szeretnél tudni elhelyezkedni, ideje gyakornoki pozíciót keresni. Ilyenekben eleve figyelembe veszik, hogy nappalis diák vagy, és úgy lehetsz most 0 km-es kezdő, hogy alig adózol (az egyébként alacsony jövedelem után, gyakosnak azért sokat nem fizetnek...), friss diplomával pedig már érteni fogsz valamihez, lesz releváns munkatapasztalatod, normális fizetésért normális munkahelyre tudsz majd menni. Érdemes lehet a szülők felé gesztust is tenni, és mondjuk magad kifizetni a rezsit vagy a bevásárlást, stb. tehát lehet olyasmi, amire már nem fogadsz el pénzt tőlük.

Persze nem tudom, mennyire alkalmazható ez a tanulmányaidra.


Bónusz kérdés: nyáron nincs meg a bérelt lakás? Miért vagy folyamatosan otthon? De ha muszáj is otthon lenni, legalább nyári munka okán a napközbeneket megúszhatnád és pénzhez is juthatnál. Túl nagy a súrlódási felület, ha folyamatosan otthon vagy.

jún. 26. 20:28
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/21 A kérdező kommentje:

Kedves nyolcas! Köszönöm a válaszod. - Nyáron is megvan a bérelt lakás, nagyjából minden bútorom ami a szobámban volt oda vittem. (Az ágyat nem ((: ) Amit egy kis kedvezménnyel, de továbbra is fizetni kell, ha ott szeretnék maradni.

- Otthon vagyok, mert segítenem kell a háztartásban. Ezt elvárják tőlem, amivel nincs is gond. Kertes házban lakunk, akad munka. Viszont gondolkodtam munkavállaláson, legalább a nyárra.

jún. 26. 20:38
 10/21 anonim ***** válasza:
33%
Ha már otthon kell lenned, azt még mindig megteheted, hogy ha mocskolódnak veled, abban a pillanatban elhagyod a helyiséget "Így velem nem beszélsz!" kijelentéssel. És aznap már nem kerülsz velük egy légtérbe. Nem fognak kidobni, meg fogják tanulni, mit szabad és mit nem.
jún. 26. 21:25
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!