Szerintetek nagyon bántó volt a viselkedésem? Vagy tartsam a szavam, és tényleg szakítsam meg a kapcsolatot?

Anyukámnál mostanában állandóan az a téma, hogy végre szerezzek már valakit magamnak, és már konkrétan olyanokkal próbálja rám nyomni a stresszt, hogy csak én vihetem tovább a vérvonalat, meg stb. Sőt a múltkor közölte velem csak úgy, hogy mostoha anyám előbb szül apának 3. gyereket, mint én unokát. Ennek alapvetően semmi értelme nincsen, és semmi köze semmihez, valamint 19 éves vagyok… kapcsolatban sem az unokákon (sőt egyelőre az elkerülésükön) jár az eszem. Egyébként apuékkal lakom, mostoha anyumnak és apunak van egy 8 éves lányuk közösen, a húgom, így élünk 4-en együtt. És egyébként nem terveznek több gyereket elméletileg, de ez most mindegy. Ha találkozom anyuval, folyton ez a téma, sőt sokszor apát, vagy mostoha anyukámat hívogatja, hogy szó szerint a szexuális életemről faggassa őket, ami szerintük is beteg dolog.

Na szóval ez az előzmény. Tegnap este csak beugrottam anyuhoz, mert azt mondta nincs jól, és megkért, hogy vegyek neki dolgokat. Mikor felmentem hozzá látszólag semmi baja nem volt, de komolyan leültetett engem, és elmondta, hogy ha teherbe esnék, akkor semmiképp ne tegyek semmit ellene, majd ő felneveli a gyereket. Konkrétan arról kezdett el győzködni, hogy a pasik még jobban is szeretik, ha nem kell gumit húzniuk, és így nagyon könnyen teherbe tudok esni meg minden. Erre közöltem vele, hogy ez beteg, és biztos lehet benne, hogy ha lesz unokája, a közelébe nem fogom engedni, valamint mostantól a látogatásomra se számítson, mert már elmúltam 18 és én döntöm el milyen kapcsolatot tartok vele. (Eddig ugye volt a válásban megállapodásuk, de már nagykorú vagyok).

Mikor hazamentem és ezt elmeséltem még apu is felhívta, és higgadtan elmondta neki, hogy mennyire felelőtlen szülőként olyat mondani egy fiatal lánynak, hogy ne védekezzen és stb, és hogy ne nyomja rám a saját lelki baját, hogy nem lett több gyereke. És anyukám ismét nekitámadt, és a 15-20 éves sérelmeit vágta kb 1000. alkalommal apa fejéhez. Tök rosszul éreztem magam, mert szerintem ez az én hibám, bár apu mondta, hogy egyáltalán nem az, de fogalmam sem volt mit mondjak, anyu teljesen lesokkolt ezzel. Nem mintha éppen ez a dolog annyira aktuális lenne nálam, de akkor is kiakasztott, hogy őt az sem érdekli kitől, vagy hogy velem mi lesz, csak gyerek legyen.