Mennyire normális, hogy a kisfiam születése után hónapokig nem tudtam vele kapcsolódni?

Biztosan nem vagy egyedül. Én konkrétan ilyet nem éreztem, de sokan mesélték. Sokan éreznek így, trauma nélkül is. Egyszerűen meg kell szokni, szeretni egymást. Nekem a terhességgel volt bajom, életem legborzasztóbb hónapjai voltak.

Ma már lehet ilyenekről beszélni. De régebben elhitették a nőkkel, hogy a terhesség és a szülés csodálatos. Aztán jött a meglepetés, hogy azért annyira nem csodás minden. Ma már legalább lehet minden nehézségről beszélni.

Örülj neki, hogy csak hónapokig..!

Van, aki egy életen keresztül szenved emiatt.

A nők nagyrésze nem kötődik a gyerekéhez ÚGY, mint azt a túlromanticizált kommentszekcióban vagy idióta könyvekben olvashatod.

Semmi baj ezzel, ez a normális, csak mivel a csapból is az folyik, hogy anya-gyerek rögtön kötődik, sok nő még jó szrul is érzi magát, amiért ő nem és biztos "vele van a baj".

Ja, és erre sajnos még sok inkompentens "szakember" is ráérősít persze.