Mégis hogyan csináljam ezt az egész “előbújás” folyamatot, hogy annyira ne legyen durva?

Szóval homoromantikus, biszexulális vagyok valójában. (Szexuálisan mind a két nem izgat, de érzelmi kapcsolatot csak nőkkel tudok kialakítani) Egyszerűen azt szoktam mondani, hogy leszbi vagyok, aki ismer, nem lepődik meg, ha azt mondom, hogy pl egy férfi színész szexi, na mindegy…:)

Szóval a családom nem homofób kifejezetten, de addig vannak jóban az lmbtq-val még távol van. Kb mint az egzotikus állatok, hogy amíg ketrecben van, nem fél tőle. Na most nekem mostmár egy éve van barátnőm, és valóban szeretjük egymást, kolis vagyok, szóval így könnyebb “titkolózni”, de anya az elmúlt időben szinte mindig rákérdezett, mikor beszéltünk, hogy a “furcsa viselkedésemben” pasi van-e. Szóval szerintem valamit sejt. Viszont fogalmam sincs hogy reagálna, ha csak úgy benyögném, hogy “nem, anyu leszbikus vagyok”🙈, és mondjuk azért nem is vinném haza a barátnőmet meglepiből, mert annak meg őt nem akarom kitenni. A legnagyobb gondom az, hogy anyu nagyon unoka fixált, és tudja hogy én is akarok gyereket, viszont az identitásom elfogadásának ez volt a legnehezebb része (tudom, hogy manapság már vannak megoldások:)), és félek hogy pont a gyenge pontomba döf… Szóval hogyan csinálnátok? Nagyon köszönöm!:) 20L