Azt miért ítélik el sokan, ha valaki segíti, támogatja a (már felnőtt) gyerekét?
Ezt itt láttam legtöbbször, nagyon csúnya stílusban.
De miért baj, ha egy szülő a saját gyerekére költi el a pénzét? Hisz a szülők azt szeretnék, ha a gyereküknek jó és kényelmes élete lenne.
Én is szorgalmas voltam egész életemben, egyetemet végeztem, de a pályakezdő fizetésemből nem boldogulnék, szülői segítség nélkül sehol sem lennék.
Egy autó, még használtan is több millió forint, egy kisebb lakás (!) jobb kerületben, jobb környéken 50+ milliónál indul és ahhoz még vegyél teremgarázshelyet. Nagyon hálás vagyok, amiért a fizetésem nagyobb részét nem kell albérletre költenem, közlekedni, mozogni is szabadon tudok, mert van autóm. Sosem éreztem, hogy a szüleim a segítségükkel ártanának nekem.
Üdv a való világban!
21 évesen költöztem el, 40 ezer volt az albi, kerestem 130 ezret 300 órával 10 évvel ezelőtt. Nem volt házam, meg a legolcsóbb autóm volt és mégis élek. Viszont megtanultam beosztani a pénzem, okos döntéseket hozni mert nem akkor csak magamra számíthattam. Nem volt kitől kölcsön kérni, stb. És megtanúltam dolgozni a céljaimért. Szóval azért valamire csak jó az is, ha a szülő nem tutujgatja a gyereket még felnőtt korában is.
Nem tudom, mikor voltál 21. Én elég rég. Én is huszon-évesen költöztem el, akkoriban még meg lehetett élni egyedül egy fizuból albérletben.
Manapság ez már szinte lehetetlen átlagfizetésből.
Az alapkérdésre pedig: szerintem is irigység. Ha engem nem támogattak a szüleim, akkor rohadjon meg, akit igen.
Az emberek alapvetően irigyek.
Engem se tudtak anyuék támogatni - nem azért, mert nem akartak, hanem mert nem tudtak - az én 16 éves fiamnak megvan a majdani lakása, egyelőre albérletbe kiadva. Neki majd ne kelljen albérletbe menni vagy halom hitelt fizetni, ha önállóan szeretne élni. Igen, neki könnyű lesz. Örülök neki.
Hát, segítség nélkül nem tudom, mikor jutottam volna el erre a szintre, amin élhetek.
Nagyon sokan azért vannak benne rossz, kihűlt kapcsolatban, mert egyedül nem tudnának fenntartani egy albérletet, idegenekkel 25-26 évesen nem akarnak összeköltözni, de haza sem akarnak menni a szülőkhöz.
És pont erről a stílusról beszéltem, mint amit a 3-as is mutat.
40 ezer Ft-ból ma szobát sem tudsz bérelni, én meg idegenekkel, lakótársakkal egyetem alatt sem tudtam volna élni, nemhogy felnőttként. Nekem kell az, hogy csend legyen itthon, ne kelljen kerülgetni mást a konyhában, ne azt hallgassam, hogy a másik épp wc-n van, szexel, zenét hallgat, amíg én olvasnék vagy tanulnék.
Barátnőmék egy sima hálószoba+nappali lakásra fizetnek ki 240.000 Ft-ot, ebben nincs parkolóhely, vagy tároló, egy kis erkélyük van csak, amin elfér egy asztal és szék.
A "legolcsóbb autóval" sokszor az a gond, hogy a pénzt viszi. Megveszed 1 millióért, évek alatt a többszörösét fizeted ki rá, de tökéletes sosem lesz, valami mindig elromlik, valamit mindig cserélni kell. Én sem amiatt kaptam nagyobb, erősebb autót, hogy villoghassak vele, hanem azért, mert az egyetem elején még hetente ingázhat, egy hétvége alatt 400 kilométert, autópályán. A szüleim pedig nem akarták, hogy egy balesetnél ott maradjak (nyilván van, ahol mindegy, de sokszor nem az, hogy egy 70 lóerős kis papírkocsiban ülsz, vagy egy erősebb kocsiban, mindennel felszerelve).
Én is teszek, dolgozom a céljaimért, sikeresnek is mondanám magam a szakmámban. De nagyon örülök, amiért nem kell aggódnom, mikor talál rám az igazi, akivel lehetünk adóstársak és felvehetünk több évtizedre egy lakáshitelt...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!