Lányotok hogy viselkedik 15-16 évesen ?
Megyeszékhelyen élünk, kertvárosi övezetben. A nagylány mellett van egy általános iskolás és egy ovis fiú is. Férjemmel mindketten dolgozunk, de sokat vagyunk együtt. Rengeteget kirandulunk együtt, biciklizés túrázás. Hétköznapokban is minden reggel asztalnál ülve együtt reggelizunk, hozzuk visszuk őket suliba sportra. Tehát nyugodt normális családi életünk van.
15 éves lányunk pár hónapja megismerkedett egy fiúval. Ezidáig barátnők voltak csak akik jöttek hozzánk vagy a mi lányunk ment át hozzájuk. De: mióta ez a fiú van kezelhetetlen lett. Semmi nem érdekli csak a fiú. Suli után mindig megyek az ovissal az alsos fiúért. Egyben van az általános és a gimi. De a nagylány már nem velünk jár haza nyilván neki már nem négyig van órája.
Így viszont nem én hozom haza. Pár hét alatt ott tartunk (pedig szünet volt) hogy ma suli után nem jött haza.
A férjem hatkor hazajött és felhívta hol van. A fiunal. De a szünet előtt is ez volt. Előtte hétvégén elengedtuk moziba pl de hétköznap soha. Mostmár meg se kérdezi elmehet e. Sőt nem is szól.
Teljesen kivagyok. Mind a ketten kivagyunk.
A ti lanyotok csinál ilyet?
Gondolom azért nem szól, mert úgy gondolja, úgysem engednétek el. Szerintem ideje kissé többet megengedni neki. A szüzességét úgysem fogod tudni megőrizni helyette, de ha hagyod, hogy átmenjen délután, jó eséllyel ott veszti el, és nem a teszkó parkolójában.
Én hagynám, hogy átmenjen hétközben is mondjuk 2 alkalommal, csak lecke legyen kész, jegyek ne romoljanak, és igenis szóljon, mielőtt elmegy.
Az en lanyom bulizik is es iszik is. Es ami epp atmegy a fején, lehet fű ez az is megy. Jeles tanuló amúgy de sovany vigasz. Mindent megpróbaltam vele, szep szó, szeretet, könyörgés, szidás. Verekedni nem fogok.
Maradt az imádság.
Anya vagyok, kamasz gyereket nevelek.
Nem keseregni kell, hanem leülni normálisan megbeszélni. Első körben a lánnyal, aztán a lánnyal ÉS a fiúval és ha már nonstop ott lóg egy másik család nyakán, remélem, hogy ti valóban egy kultúrált, intelligens család vagytok és addig már eljutottatok, hogy TUDJÁTOK hová ment a lányka, ergo legalább egy telefon vagy beköszönés erejéig ismeritek a másik szülőpárt is.
(Ha nem, itt az ideje kocsival átvinni a kamaszt a pasijához és mikor becsöngettek, bemutatkozni, számot cserélni a másik szülőpárral is- ha a lánynak sikerült nem túl gettós alakot választani, akkor meg lehet közösen is állapodni, hogy hétköznap hányig, mikor kinél van randi, ottalvás, talán a másik család is normális, ott sem valami elkallódott gyerek van, ott is fontos lenne a suli- akkor lehet KÖZÖSEN odahatni, közös szabályokat adni nekik.
Magyarul: mindkettőjük felelőssége
- a tanulás
- időben tájékoztatni mindkét családot, ha nem a megbeszélt helywn, ksőben vannak, késnek stb
- nincs önkényes eltünedezés, felnőtteknél is a minimum, hogy szólunk ELŐRE hová megyünk, mikor várható az érkezésünk, esetleg kivel stb- ha megszegik, akkor mi a következmény
- és közös felelősség a védekezés is
Határokat húzzatok és egy próbát megér a másik szülőpár is- a a tinik együtt lógnak, akkor ott is ugyanez a probléma- az sajnos már csak szerencse kérdése, hogy ott mi az értékrend vagy mennyire tojják le a fiút, de reméljétek, hogy normális, hozzátok hasonló család ők is.
Tininek nem könyörgünk. Bontogassák a szárnyaikat, de ha elvárják, hogy ne gyerekként legyenek kezelve, akkor kutya kötelességük a minimálisan elvárható alap szabályokat betartani (iskolába járás, közölni hol van, x időre otthon lenni- ezeket közösen alakítsátok ki mielőbb, mert ez így elég lazán van kezelve és ha telnek a hetek-hónapok, akkor hormongőzös fejjel “jogosan” háborognak, hogy “de ne mááá, eddig lehetett” )
Megengedés MELLETT ésszerű szabályok és világos szankciók, ha betartják OK és mehet egy lépéssel tovább a határkitolás, ha nem (mert linkeskednek, hazudnak, nem jönnek a megbeszélt időre, tele a kréta igazolatlannal, késéssel, rossz jeggyel)- akkor ez olyan, mint a társasjáték oviban: vissza az alapvonalhoz, aztán lehet hőbörögni, de magukra legyenek idegesek.
…bocs, de itt ti szúrjátok el, ha pofátlanul a fejetekre nő 15 (!) évesen- azért nem hétköznap suliidőben kellene nonstop pasizni- pár óra ilyenkor is OK, de a hétvége legyen inkább erre, plusz egy MINIMÁLIS családi élet is férjen bele.
Az, hogy nem akarja az ovist meg a kisiskolást hurcibálni, vagy az ő dolgaikkal kitölteni a délutánjait, az teljesen normális, ebben adjatok neki igazat. Plusz valóban foglalkozzatok néha CSAK vele és az ő - számára a legfontosabb!- gondjaival is, igenis várjon néha az ovis meg az alsós, tessék neki is figyelmet szentelni, ugyanúgy joga van hozzá, mint a kicsiknek.
Nehéz lehet normálisan, figyelemmel, türelemmel 3 gyereket NORMÁLISAN nevelni- a ráhagyás meg a “jáááájj most nem érek rá, mert Ödönke hisztizik” az nem az…
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!