Csak szerintem volt anyámtól önző dolog gyereket vállalni?

Anyám idegbeteg, már jóval azelőtt is az volt, hogy megszülettem volna én vagy a húgom. Mondanom sem kell, hogy az egész gyerekkorunk tönkre lett téve hála neki. A betegsége nem hogy jobb, hanem csak egyre rosszabb lett.

Állandóan attól zeng a ház, hogy üvöltözik a nagy semmin. Valamelyik nap azon hisztizett sírva, hogy eltört a pár száz forintos wc illatosító. A napokban meg, hogy mindenki itthon van még rosszabb. Ordítozik meg csapdosódik, pedig nem mintha több dolga lenne, mint máskor.

Nem egyszer mondta már azt is, hogy apámmal is csak azért van együtt, mert a rokkantnyugdíjából egyedül nem tudna megélni, szerintem engem meg húgomat is ugyanúgy gyűlöl, mint apánkat. Mondjuk az érzés kölcsönös, megtudnám folytani egy kanál vízben, ahogy húgom is....

Nem egyszer kértük már tőle, hogy menjen beszéljen az orvosával, felmegyünk vele mi is, hogy ez így nem állapot. Így egy ember nem viselkedhet, mint ahogy ő viselkedik. Neki nyugtatókra lenne szüksége, nagyon erős nyugatókra. De nem hajlandó semmit csinálni, azt mondja hogy mi vagyunk a családja és nekünk kutya kötelességünk elviselni őt ahogy van. Én nem tudom mit hisz, de az biztos hogy ezzel csak azt fogja elérni, hogy előbb-utóbb mindenki hátat fog neki fordítani. Mamám, aki neki az anyja már évek óta nem volt nálunk, pedig a másik utcában lakik, gyalog nincs 10 perc, de már ő sem bírja elviselni a saját gyerekét. Én biztos vagyok benne, hogy apám is csak addig foglya őt elviselni amíg én meg húgom itthon lakunk, aztán ő is menni fog. Ő anyagilag nincs rászorulva senkire. Nekem még olyan 1-1,5 évet kell kibírnom, mert akkora lesz elég önerőm hogy eltudjak költözni, de már húgommal felvetettük azt az ötletet hogy ketten kiveszünk egy albérletet és elmegyünk itthonról.

Rendesen várom már, hogy kedd legyen. Az utóbbi hónapkban egyre rosszabb az állapota és nem hajlandó még megpróbálni sem tenni valamit, hogy esetleg jobb legyen, mert így előbb-utóbb egyszer olyan idegrohamot fog kapni hogy vagy agyvérzést fog kapni vagy egy szívrohamot, főleg hogy dohányzik is.

Én szerintem anno marha nagy önzőség volt a részéről gyereket vállalni, apám részéről meg hülyeség felső foka. Mert, ha még menet közben történt volna valami és úgy került ilyen állapotba, akkor az más, de már eleve betegen belemenni a gyerekvállalásba, hogy szo pjon miattad a gyereked is szerintem mara gusztustalan dolog volt a részéről. Lehet jobban járt volna a 4 fős "családunkban" mindenki, ha meg sem születünk húgommal.