Házvásárlás, autó javítás és egyéb nagyobb kiadásnál a szüleim segítségét kellene kérjem? Rosszul látom?

Párommal ez már többször volt téma közöttünk.

Nekem elég tehetős a családom, már a dédszüleim, nagyszüleim is azok voltak, így a szüleimet is támogatták anno a saját szüleik nem kevéssel. Ezt ők is folytatták, nagyon hálás vagyok, amiért segítettek az életben elindulni. Örültem, hogy egyetem alatt nem kellett dolgozzak, de azért már így 25 évesen magamnak akarom megteremteni, amire szükségem van, vagy amire vágyom. Például régen szégyenérzet nélkül kértem "csak úgy" alapon drága holmikat, mert épp megtetszett valami, most, ha kell, hónapokig gyűjtöm rájuk a pénzt. Segítenek a mai napig a szüleim, de maguktól, vagy nem direkt mód.

Viszont a párom folyamatosan felhozza, hogy miért nem kérek tőlük többet, miért nem beszélek velük erről.

Például beszéltünk a gyerekvállalásról, családról, és mondtam, hogy előbb költözzünk el kertes házba, utána gondolkozzunk gyerekeken, mert én a lakásomba nem akarnék gyereket vállalni. 2 szoba van, néha még kettőnknek is kicsinek érzem és nyilván a kényszer nagy úr, de nem akarnék mondjuk a nappaliból hálószobát csinálni... Házat pedig úgy tudnánk venni, hogy én a lakást eladom és veszünk fel hitelt. Ő meg ezt nem érti, mert hogy a szüleimnek több ingatlanjuk van, miért nem beszélem meg velük, hogy adják el valamelyiket és annak az árából tudnánk házat venni, ezt a lakást pedig kiadhatjuk és lenne plusz bevételünk is.

De én meg úgy érzem, hogy segítettek eleget azzal, hogy egyetemistaként kaptam egy saját lakást, nem fogom azt mondani pár év után, hogy oké, akkor most vehetnek egy házat is, mert családot akarok.

Vagy összetörtem az autóm elejét, 800 ezer lesz a javítás. Mondtam a páromnak, hogy emiatt nekem most nagyobb tavaszi utazás nem fér bele, a kocsi legyen előbb megcsinálva. Miért nem szólok a szüleimnek, nekik ez nem pénz, miért magamat sanyargatom? Hát mert én voltam a figyelmetlen, meg az én autóm?!

Jó a kapcsolatom a szüleimmel, tudom, hogy ha akár azzal állnék apám elé, hogy új autót szeretnék, mondaná, hogy rendben, milyet, menjünk nézzünk szét. Mikor összetört az autó, akkor is mondták, hogy a javítást rendezik, ezen ne aggódjak, de nem fogadom el, mert én voltam a hibás, ráadásul a Cascot is én nem akartam megkötni rá.

És őszinte leszek, zavar, hogy a párom közel 30 éves férfi létére ennyire a szüleimre támaszkodna, hogy tőlük várná a megoldásokat ezekre. Mert a hitelnél is panaszkodik, hogy ő keveset keres és nem fog még abból egy törlesztőrészletet fizetni, és nem azt mondja, hogy akkor képzi magát, keres jobban fizető állást.