Valakivel itt volt már olyan, hogy úgy összeveszett a gyermekével, hogy több évig nem is beszéltek, még telefonon sem?

Apám járt így az ő apjával. Mindig feszült volt köztük a viszony, az apja tipikusan olyan volt, aki házi cselédként meg koloncként tekintett a fiára. Semmi érzelmi törődést nem kapott tőle. Nem tetszett neki pl. hogy egyetemre ment ahelyett, hogy dolgozna. A diploma osztója utáni napon összevesztek, hogy mikor lesz már végre munkája. Anyámat és a családját is mindig kritizálta és bunkó volt vele.

Aztán mikor anyai nagyapám meghalt (egy utolsó aljadék alkesz disznó volt, senkinek se hiányzik) beszólt, hogy méltatlan temetést szerveztek neki nagyanyámék. Ott se volt a temetésen és nagyapámat se látta már akkor évek óta (ország túlfelén laknak), megjegyzem. Azt is felhozta, hogy életében rosszul bántak nagyapámmal és cserben hagyták. Szerinte egy agresszív,magára és másokra veszélyes alkesz embert pszichiátriára és elvonóra küldeni, ahol segítséget kaphat és mindezt anyagilag finanszírozni, ahelyett hogy nagyanyám kitette volna a szűrét, cserben hagyás... Apám azóta egy szót se beszélt vele.

A férjem anyja nem beszél a fiaival, mióta elvált a férjétől, három éve. A váláskor azt kérte a fiaitól, hogy minden kapcsolatot számítsanak meg az apjukkal, de ők nem tették, úgyhogy azóta nem tartja őket fiainak.

Illetve apám haláláig nem beszélt az egyik testvérével, mert az nagyon erőszakosan vallásos lett és mindenáron meg akarta apámat is meg a családot is tériteni.