Miért van az hogy a szülő bűntudatot kelt a gyermekében, ha az nem eszi túl magát?

Nálunk az volt a baj, ha sokat ettem. Pl.vacsorára kaptam 1 szelet kenyeret 5 órakor, ha este 9kor kilopóztam még egy szeletet enni, akkor apám már üvöltött, hogy 1 kg kenyeret megeszek egyedül, annyit eszem mint 1 malac stb. Az olyan nem túl tápláló és kiadós ételekből sem szedhettem 2szer mint a paprikás krumpli vagy a leves, mert akkor már üvöltött, hogy hova eszek annyit, a minisztert kienném a vagyonából meg anyámra is, hogy miért nem visz orvoshoz ha bélpoklos vagyok.

Hogy miért van, nem tudom. De én is az ellenkező verzióra tudok példát. A párom apja mai napig azt mondja evés előtt a családnak, hogy nem otthon vagytok, ne zabáljatok. A feleségének is, aki otthon van, meg ugyanezt mondta a gyerekeiknek is, amíg kicsik voltak is. Ő magának persze megkent hat szelet kenyeret, de a gyerekeknek egy szelet járt. Repeta nem volt semmiből. Van a páromnak egy olyan sztorija, hogy napköziből lopott haza magának egy fél szelet üres kenyeret, hogy ha este éhes lesz, megegye..

Velem is ez volt

Az én fejemet konkrétan rengetegszer beleverték az ételbe, ha nem akartam megenni. És sokszor nem akartam megenni, mert utálom most is, és gyerekként is utáltam a húst. Sokszor megkaptam üvöltve az 'addig fel nem állsz az asztaltól amíg meg nem zabáltad az ennivalót' mondatot, és valóban volt hogy 3 órát ott ültem az étel felett, de akkor sem ettem meg. Ezekután anyám beleverte a fejem az ételbe, majd kidobta. Apám rosszabb volt, ő lenyelette velem,addig pofozott, míg meg nem ettem, persze később mindig kihánytam. Na igen, a jó kis 90-es évek.

Én anorexiásnak voltam kikiáltva mert nem akartam megenni mindennap egy tábla csokit. Meg mondjuk ettem egy joghurtot, megemlítettem hogy ízlik, erre másnap tizenöt ugyanolyan joggurttal volt tele a hűtő, és még én voltam a hálátlan hogy nekem nem kell ennyi, nem fogom tudni megenni.

Nalunk ennyire durva nem volt a helyzet de anyam is etetett minket allandoan. Amikor mar kezdett kinyilni a világ, és elkezdtem gondolkodni erősködött pl hogy a tŕsztás étel nem hízlal, hisz szinte csak zöldség stb..mindig mindenre az étel a megoldás neki most is. De nem ismerné be. Minden a kaja körül forog. Zavarja is hogy nem vagyok 100 kg felett mint ők, szerintem. Ha megyünk hozzájuk és rendelt mobdjuk sültestálat, kepes volt állando helyzetjelentest adni, hogy na most megrendelte, majd ekkor hozzák , aznap is hogy még nem hozták, majd fel ora mulva amikor hozták írt hogy hozták..tiszta elmebaj. Volt hogy fiatalbb koromban nagyon durvan bant velem, majd sutott palacsintat es eroskodott hogy eg,em meg mert nekem sutotte ..erdekes azért.