Mit csináljak így anyámmal?

Egy vibrátor sokat segítene, és ezt tök komolyan mondom.

(egy jó szexpartner még többet)

Azt gondolom, hogy csak az egyik fél sosem lehet hibás. Próbáld megbeszelni vele, próbálj kicsit a kedvében járni, és figyeld merre változik a helyzet. De, neked is változni kell, nem csak neki próbáld meg ne „felvenni“ amit mond, csinál.

Abban az esetben, ha nem megy, nem akarsz küzdeni a kapcsolatért, enged el, és mindkettőtöknek jobb lesz, ha felé se nézel. Nem lesz könnyű, de neki is és neked is nyugodtabb életetek lehet.

Az előbbi kérdésedben még nárcisztikus volt az anyuka, most már csak mezei toxikus lett, vagy lemondtál erről? Pedig még bepróbálkoztál a mosok-főzök-takarítok anyuka helyett kombóval is, ejjj. Remélem az ananászos dobozt azért jól elmostad.

Amúgy szólok, hogy ha 2 hete antibiotikummal tömöd magad és nincs javulás, ott valami komolyabb gubanc lesz, nekem is gyanús lenne, ha gyerekem 2 hete otthon lógatná a micsodáját, hogy valószínűleg szimulál.

A mentális problèma bárkinèl, bármely èletszakaszban beköszönhet.

Kezd eltorzulni èdesanyád, mert az nem Európai PC megoldás, hogy lehordjuk állat módjára a gyerekünket.

Ha meg szembesíted a viselkedèsèvel akkor is Te leszel a sz@r. Ismerem az ilyet, százával láttam. Kèrjen gyógyszeres kezelèst pszichiáternèl, mert ez nem normális. Ha azt èlte volna át amit az èn èdesanyám mèg gyerkkènt akkor minimum 2x már az elmegyógyintézetben lett volna továbbkèpzèsen.

Olyan intèzmènyben dolgozok ahol HASONLÓ állapotú embereket kezelnek, ès látom, hogy szinte mindenki rehabilitálható ha segítsèget kèr.

Aki nem èl ezzel, az nem is javul. Egy pillanat alatt el kell engedni. 🥰

Sógoréknál ugyan ez szinte a probléma, de ott nagylány brutál rossz és szemtelen! Az anyját szinte terrorizálja lelkileg, minap az apjánál szakadt a cérna rendesen! Az anyja az életbe többet adott neki mint lehetett, de nincs hála és köszönet. :( Most névnapi köszöntéskor minket is megszégyenített mikor jöttünk elfele, szép napi zárás volt.. Te eseted más. Ha 100% igaz amit leírtál pozitív dolgokat magadról, akkor nem sok oka van csesztetni, ez biztos. Egy pont szerintem lehetett az életetekbe ahol kisiklott az egész, ha tévedek akkor viszont nem értem az élcelődését.

2 Hétig betegnek lenni hát.. ez akarat kérdése is azért, sogorom tényleg több mint 2 hete náthás köhög stb, egyszerűen nem tud kijönni belőle mióta 3X is.. nem írom le inkább, tudja mindenki mire gondolok, nekem nem volt nincs is problémám semmi, de dolgozik mert muszáj! Én is anno betegen voltam a suliba mikor a szakmámat tanultam.

Valahogy nem értem amúgy az egészet! Alap nélkül anyud így nem viselkedhetne, mindennek van kiváltó oka! kíváncsi lennék ő mit mondana.

#3 "Azt gondolom, hogy csak az egyik fél sosem lehet hibás."

De. Én 6 éves voltam, amikor apám elkezdett becsavarodni és inni. Addig nagyon jó volt a kapcsolatunk, onnantól viszont elkezdett lecsúszni, agresszívvá vált, elkezdte a családot - nem csak engem - lelkileg és fizikailag is bántalmazni. Nem csak én nem adtam rá okot, de anya és bátyám sem. Annyi történt, hogy apám cukorbeteg lett, ezt nem bírta elviselni és összeomlott. Mi mindenben próbáltunk a segíségére lenni, megtettünk neki és érte mindent, mégis pokollá tette mindannyiunk életét és tönkretett minket. Ez csak és kizárólag az ő döntése és felelőssége volt.