Anyukák, ti mennyi távollétet engedtek meg a fiatoknak?

Iskola idõben szerintem egész éjszakai kimaradás (ottavós buli, stb) havonta egyszer nagyon max. De ilyenkor is jó tudni, hogy kinél vannak, és legyen valaki aki vezet, hogy éjszaka és értük menjen ha kell.

Délután lóghatnak együtt, ha kész a lecke és nincs kései kimaradás.

Nyáron 15 felett szünetben elmehet fesztválozni, akkor belefér, hogy 3-5 napot buliznak, ha van valaki megbízható a csapatban.

Amennyire megbízható, annyi engedtem meg neki, kortól függően. 18 éves kortól nincs miről beszélni. Alapvetően úgy állok hozzá, hogy kommunikáljunk, kössünk kompromisszumot, de még úgy is, hogy 18 évesen tanult, nem dolgozott, eszembe nem jutott volna azt mondani, hogy tizenegyre legkésőbb legyen itthon. De ez is csak azért, mert jól sikerült. Lehet, hogy többet ivott a buliban, volt rá példa, de másnap magától akkor is felkelt és elvégezte a teendőit, bement az iskolába, egyetemre. Nem kell érte nyaggatni. Elég felnőtt ahhoz, hogy eldöntse, mit lehet és mit nem. Ha meg hülyeséget csinálna, ahhoz legyen elég felnőtt, hogy szóljon, ha egyedül nem megy valami, én pedig tudok segíteni.

Fiam egyébként is mindig bagoly volt. Lefektethettem én korábban, bunkóssal nem üthetem le, hogy tényleg aludjon. Én azt mondtam, 13 évesen legkésőbb este hat, de megbeszélés szerint lehet később is. Telefon és egy kis készpénz mindig legyen nála, ha bármi történik. Megvolt a saját kis zsebpénze, sokszor hamar elköltötte, de az az összeg kijelölten arra az esetre volt nála, ha mondjuk eltévedne, taxit kéne hívni, vagy nincs meg/lejárt a bérlet és kéne jegyre, vagy egyéb más. Tiszteletben tartotta. Ha elköltötte volna édességre, hülyeségekre, miközben megbeszéltük, hogy az vészhelyzetre való, ahhoz lett volna néhány keresetlen szavam. Nem lihegtem a nyakába, normális keretek között nagy, és korától, megbízhatóságától egyre nagyobb szabadságot kapott. Nem is okozott csalódást, nem maradt ki éjszakára szó nélkül, nem keveredett rossz társaságba, nem került bajba, rendes barátai voltak és vannak, mind a mai napig szívesen látom őket, nálunk itthon vannak.

Ha nem működött volna jól ez a rendszer, ha megbízhatatlan, ha fene tudja, én is máshogy állok hozzá.

Egyik ismerősöm fia annyira életképtelen lett, hogy a sarki kisboltba nem merik leküldeni lisztért, mert búzafinomliszt helyett búzadarát venne. Na, neki biztos nem adnék ekkora szabadságot és jóval több kimondott határ lenne, míg a fiam józan ésszel képes volt felmérni az ő korában.

13 éves, hetedik osztályos a fiam.

Iskolaidőben, hétköznap max suli után 1-2 óra, amit mehet az osztálytársakkal, barátokkal pl enni vagy könyvtérba vagy hasonlók.

Este semmiképp- egyrészt az életkora miatt, másrészt reggel suli van- neki még reggel-este edzések, külön programok is.

A normális osztálytársai, barátai családjában is pontosan ugyanez van.

..hétvégén napközben nyugodtan mehetnek pl közösen kosarazni, sportolni, biciklizni, délután, koraeste moziba vagy egy pizzát, hamburgert stb. megenni, de megintcsak nem este és pontosan szeretjük tudni, hová, kivel, meddig.

Nincs diszkó, buli, házibuli (depláne felnőtt felügyelete nélkül) nincs a várodban sötétedés után bandázgatás, mászkálás- ehhez igenis fiatal 13 évesen.

Nálunk és az ismerősi körben mindenütt ezt látom, nekem nem normális 12-13 éveseket aluljárókban meg nagyobb közlekedési csomópontokban, plázákban látni hétköznap este mondjuk 7-8 után és nonszensz ennyi idősen diszkózni, bározni stb.

16 éves a fiam, nem akar minden hétvégén menni valahová. Általában egy hónapban egyszer szokott menni, de neki elég messze laknak a haverjai, az ország különböző pontjain, általában Budapesten találkoznak, olyankor ott vannak egy hétvégét valakinél, aki ott lakik.

Bulikba nem járnak (nem is értem, zenét sem hallgatnak), csak csavarognak, vagy játszanak vagy gépeket szerelnek.

Hétköznap legfeljebb olyan szokott lenni, hogy szól, hogy kicsit később jön haza, mert még elmegy egy osztálytársához, de ez ritka.

Szerencsém van vele, megbízható, mindig elmondja, hol van, kikkel van, elérhető, nincs is oka titkolózni, nekem meg nincs okom tiltani, amit szeretne.