A munkáltató megteheti, hogy nemzeti ünnepeket és a karácsony, húsvéti ünnepeket nem fizeti ki ha nem csak igazolt távollétett könyvel el?

Akkor most mi érdekel, hogy törvényes-e vagy hogy megteheti-e?

Mert Magyarisztánban a kettő nem ugyanaz.

Azon túl, hogy a zöld sávba írt, kiemelt betűs kérdésed felesleges, mert magad írtad, hogy megtette; nem írtad meg, hogy havibéres vagy órabéres a díjazásod, és hogy munkaszüneti napokon munkavégzés történt, vagy sem?

Ha havibéres vagy, akkor a havi munkanapok számától függetlenül, ugyanannyi munkabér jár. Mindegy, hogy azért kevesebb a munkanap, mert kevesebb napból áll a naptári hónap, és/vagy mert úgy esnek a hétvégi pihenőnapok, vagy hogy munkaszüneti nap, napok csökkentik a munkanapok számát.

Ha órabéres vagy, akkor annyi órát kell ledolgozni és ezért fizetni, amennyi az általános munkarend szerinti óraszám. Mivel az általános munkarend szerinti óraszámban nincs benne pl. a hétköznapra eső munkaszüneti nap óraszáma, azt, munkavégzés nélkül, nem is fizetik.

Például, ebben az évben,

- a 31 naptári napból álló júliusban 23 munkanap lesz. Ez, 23*8=184 munkaórát jelent.

Távollét, pl. szabadság nélkül, ennyit kell dolgoznia a havibéres és órabéres díjazású munkavállalónak is; a havibéres megkapja a szokásos havibérét, az órabéres pedig az órabére 184-szeresét.

- a szintén 31 naptári napból álló decemberben 20 munkanap lesz. Ez 20*8=160 munkaórát jelent.

Távollét, pl. szabadság nélkül, ennyit kell dolgoznia a havibéres és órabéres díjazású munkavállalónak is; a havibéres ugyanúgy, mint júliusban, megkapja a szokásos havibérét, az órabéres pedig az órabére 160-szorosát, ami nyilván jóval kevesebb, mint a júliusi 184-szeres. De nem is dolgozik 23, hanem csak 20 napot; a munkaszüneti napokon távol van, nincs ledolgozott órája, nem jár rá bér.