El tudnád fogadni, ha a gyereked bohócként dolgozna cirkuszban?

Nálunk a felsővezetés áll bohócokból, szerintem büszkék rájuk a szüleik.

Engem nem zavarna, a bohóc örömöt ad, megnevettet, ez szép szakma.

23-as: Az a baj, hogy nem veszed észre, hogy nem azzal teszel jót a gyereknek, ha tereled egy bizonyos pálya felé, hanem azzal tennél jót, ha hagynád, hogy kibontakozzanak a képességei és majd eldönthetné, mit akar az életével csinálni. Ha politikus lesz, akkor az lesz, de ha bohóc, színész, katolikus pap, stb., akkor is teljesen el tudnám a döntését fogadni. A lényeg, hogy ne legyen bűnöző. Ha drogkereskedő vagy strici lenne felnőttként, akkor lennék szomorú. Amúgy nincs gyerekem, ez elméleti kérdés, de akkor is lehet véleményem.

A legrosszabb szülői hozzáállás, ha már kisgyerek korától nevelik valamilyen pályára. Ráerőltetik a döntésüket.

Sok szülő csak akkor szereti a gyerekét, ha az gazdag és sikeres.

Én 250 körül kapok a szüleim mindennap lehordanak a sárga földig, anyának idegösszeomlása van, magas vérnyomása. Szülői szeret ára ma mérnöki, orvosi diploma.

#28 Te itt minden válaszolóba beleállsz, de páros lábbal, aki nem azon sémák alapján töri a fejét, mint te. Nem a kérdésre válaszolsz, én megválaszoltam a kérdést, probléma volt neked, hogy én jobban örülnék ha a gyermekem a politika irányába indulna el, és minimum úgy állítottad be ezt a szituációt, mintha kényszeríteném rá, és erre nevelném, holott semmit nem tudsz rólam.

Aztán most beleálltál a #27-es válaszába, amiért rávilágított egy össznépi problémára, ami nagyon is jelen van a mai világban, és azt a konklúziót vontad le belőle, hogy az ő szülei is hasonló beállítottságúak lehetnek, egy kicsit visszavehetnél abból a nagy arcodból! ;)