Hogyan tudtatok kiszakadni a "mi csak jót akarunk neked" szülői nyomás alól?

Nem kell vele törődni. Ha felnőtt vagy, akkor elmondod, hogy köszönöd a véleményt, de te másképp gondolod, másképp fogsz tenni. Nem tartanak pisztolyt a fejedhez, hogy azt csináld, amit akarnak.

Apám mai napig néha megpróbálkozik ezzel, de én megyek a saját fejem után. Ez ilyen egyszerű.

13-as: Persze, nem kényszeríthet, de nagyon erőszakosan tudja tolni, amit a fejébe vesz, mi meg már traumatizálva vagyunk ettől. Semmi kedvünk nem volt egy ilyen több hónapig tartó szélmalomharchoz.

Egyszer (voltunk vagy 30 évesek, 2-3 gyerekkel, nem akkor kezdtük az életet) próbáltuk tapintatosan megkérni, hogy tartsa tiszteletben a véleményünket akkor is, ha nem ért vele egyet. Ne írja felül a döntéseinket, ne intézkedjen helyettünk és ne szegje meg önkényesen a megállapodásainkat. Az volt a válasz, hogy azt nem lehet, mert ő a "mi" anyánk, ezért jobban tudja, mint mi, hogy mi a jó nekünk - ez pedig feljogosítja arra, hogy akaratunkkal szemben cselekedjen, mert végső soron a javunkat szolgálja. Nem számít, ha először haragszunk, mert később rá fogunk jönni, hogy neki volt igaza, a harag majd elmúlik, az idő pedig minden sebet begyógyít. Ezen kívül pedig ő ilyen, és ezt mindenki vegye tudomásul. Köpni-nyelni nem tudtam. Sosem beszéltünk erről többet, de azóta igyekszünk úgy megszervezni az életünket, hogy amiből lehet, abból kimaradjon, és amiről nem muszáj, arról ne tudjon.

Persze a probléma ott kezdődik, hogy velük is így bántak a szüleik, csak őket ez nem zavarta. Nekik kényelmes volt, hogy megoldják helyettük az életüket, nem kell döntéseket hozni és nem kell vállalni érte a felelősséget. Most pedig azt hiszik, mi viselkedünk abnormálisan, amiért nem engedjük magunkra erőltetni ugyanezt a beteg családmodellt.

De engem is érdekelne, hogy a kérdező mire gondolt, mert nem biztos, hogy ez az ő esete.

Elköltöztem előbb csak Bp-re - nem volt elég messze :D -, majd 1200 km-re, két országgal odébb.

És így is, amikor hazamegyek évi 1x, BIZTOSAN intézkedik valamit, amit nem én akartam - nem is tudtam róla -, én meg csak pislogok, hogy ez most mi?