Apám halála óta nem normális gondolatok?

Amióta meghalt apám, furcsa gondolataim vannak. Értelmetlennek érzek történéseket, vitákat. Olyan érzés hogy minden mindegy, mert mi is majd meg fogunk halni. Nem vagyok depressziós, nem félek a haláltól sem, csak a gondolatok zűrzavarosan cikáznak a fejemben, nem tudom a munkámat elvégezni azóta már 3 helyről kirúgtak egy év alatt.

Apám intenzív életet élt, a világ különböző pontjain megfordult, sokszor vittek magukkal minket gyerekeket is és ezek a pillanatnyi emlékképek folyamatosan bevillannak nem tudok szabadulni tőle. Olyan távolinak tűnik minden mintha apám nem is élt volna vagy egy nagyon távoli korban.

Megyek pl az utcán és olyan gondolataim vannak hogy azok akik éppen ott vannak, beleértve magamat is száz év múlva már sehol nem leszünk.

Nehéz beosztani az időt mire lesz még elég, én sem vagyok fiatal már de szeretek élni.

Mit tudnék tenni hogy elfelejtsem ezeket a rossz gondolatokat és tartalmasan a munkámra tudjak koncentrálni?

Nehogy innen is kirúgjanak.

Mást is megviselnek ilyen dolgok?