Tudom, hogy a fiam meleg és egy férfivel él együtt, de még ő ezt sosem mondta el nekünk, a szüleinek. Hogyan tudassuk vele, hogy mindent tudunk és teljesen elfogadjuk őt így is?

Abban már van lappangó probléma, hogy "nem tartottam lényegesnek". Akár szülőkkel, akár párral. Itt pedig pontosan arról van szó, hogy a családja el akarja fogadni és a fiú legyen bátrabb!

Párom fél éven belül bemutatott anyjának úgy, hogy nem igazán vannak jóban. De tudjon rólam és le vagyok tudva. Mikor első komolyabb kapcsolatom 2 hónap körül volt, akkor vallottam be mindent. Nehéz volt anyumnak, de tudnia kellett és egy helyzet ki is hozta. Most anyummal és párommal lakok együtt.

35/F

7: "de tudjuk, hogy ők egy pár"

Osztán honnét?

Ti tartottátok a gyertyát, mikor legutóbb szeretkeztek?

Egyelőre csak feltételezheted ezt.

"Onnan tudjuk, hogy nem vak egyikünk sem és nyitottak vagyunk a világra, az apró jeleket pedig észrevesszük."

Ez gyanú, nem bizonyosság. Erről beszéltem.

De ha ti elfogadjátok őt melegnek, ő erről miért nem tud? Mert ha tudná, hogy elfogadjátok, nyilván nyíltan beszélne ő is.

Ezért furcsa nekem ez. Nem lennék én olyan biztos abban, hogy ez párkapcsolat. Az ilyen apró jelekből nagy következtetést levonó nagyokos emberek időnként lukra szoktak futni.

Nézd, én apa vagyok és a fantáziálás helyett a tények embere. Ilyen esetben leülnék a fiammal négyszemközt és direktben rákérdeznék:

"Fiam, közted és Pisti között ez a kapcsolat barátság vagy párkapcsolat?"

Ilyen egyszerűen és nyíltan.

Ha zavarba jön és hebeg-habog, akkor hozzátenném, hogy szeretjük őt akkor is, ha a saját neméhez vonzódik és elfogadjuk őt ilyennek.

Nehéz eset. Én vagyok ilyen helyzetben, hogy 13 éve együtt vagyok a barátommal, viszont a szüleim nem tudják, vagyis azt hiszem nem, mert ez sose volt téma, bár gondolom ők se hülyék, valószínűleg gyanús, hogy 32 évesen még nem volt nőm. Az én páromat is csak úgy ismerik, mint sima havert, akivel néha lógunk.

Viszont ha így hirtelen felhívna anyám, hogy meg vagyok én és a pasim hívva ebédre, valószínűleg nagyon kiakadnék, mert nem elfogadónak ismerem őket, apám szerintem miattam kezdett el piálni, az meg kizárt dolog, hogy felvállaljon minket, mert nagyon vidéken élnek kis faluban. Biztos nem tudnám rávenni magam arra, hogy élettársamként mutassam be azt, akit a 13 év alatt 4x ha láttak 5 percre, abból 1x nagyon gyanús körülmények közt. Másrészt viszont örülnék neki, hogy nem kell titkolóznom és normalizálódhatna a kapcsolatunk anyámmal, mert 20 éve titkolom, hogy meleg vagyok, ami ugyan megtanított jól hazudni és jó sztorikat kitalálni, de lelkileg nem esik túl jól, hogy az életem fontos részéből kizártam a családomat. Szóval így utólag inkább hívjon meg pasistól mindenestől ebédre és egyszer kell csak túlélni, hogy megbeszélünk mindent, minthogy továbbra is távolságot kellene emiatt tartani.

Biztos van rá oka a fiadnak, hogy eddig nem mondta el neked, hogy hogy él. Hány éves a fiad egyébként?