Mit lehet tenni egy kényszeres gyűjtögetővel?

Sajnos semmit, főleg ha a saját ingatlanában, egyedül élve teszi ezt és nem veszélyezteti a környezetét.

Nálunk is nagyon precízen, eldobozolva-bezacskózva pihent a legtöbb "kincs" szerencsére, de még így is nagyon rossz érzés volt válogatni és dönteni a tárgyak sorsáról amikor elhunyt a gyűjtögető családtag.

Semmit. Nagyapám is ilyen volt. Ez van. Utáltam, mert egy kib. kupiban éltem a gyerekkoromat (ami az udvart illeti).

Miután idősek otthonába került, apám minden szrt elvitetett (6 fordulós téma volt).

Semmit. Nem rég voltunk házat nézni 90 feletti bácsika halt ki belőle, az is gyűjtögető volt isten tudja meddig. Állítólag a cuccok felét már elvitette a család. Hát ahhoz képest én olyat még nem láttam, ami ott volt. Nem is értem mit gondoltak, hogy így meghirdették mielőtt mindent elvitettek volna, rendesen rosszul voltam kint is bent is...

Egyik ismerős meg lakásban lakik, mellette volt a közvetlen szomszéd öregasszony ilyen, ő mondta, hogy időnként kiürítették a lakását kényszerből, mert rágcsálók voltak már meg ilyenek, de minden ment ugyanúgy tovább, elég hamar felhalmozta megint a szemetet meg minden szart. Aztán tavaly meghalt a nénike, ez oldotta meg a dolgot, de addig semmi sem segített...

Ez pszichiátriai probléma, értelmesen beszélni így nem is lehet velük és ha te meg is szabadulsz mindentől, akkor kényszeresen gyorsan újra gyűjti úgyis. Vannak olyan öreg halmozók, akik úgy halnak meg, hogy rájuk dől valami a lakásban, ahogy közlekednek ösvényeken a felhalmozott szemét között és nem tudnak kijutni.