Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Szülő-gyermek kapcsolat » Akit az anyja tizenévesen...

Akit az anyja tizenévesen szült,milyen a kapcsolatotok?

Figyelt kérdés
2023. nov. 4. 03:34
 1/8 anonim ***** válasza:
87%

Engem 19 évesen. Egy hüly’ éretlen pitsa volt. Mint kb. a legtöbb kortársam anyja, amelyik közvetlen suli után szült. Aztán az ő gyerekeik is felvették ezt a szép hagyományt és 20 évesen lefialt mindegyik.

A nagyszüleim foglalkoztak velem, mert anyámnak minden fontosabb volt. Egy jó szava nem volt hozzám sose. Kellett a cuki kisbaba, csak kezdeni nem tudott vele mit. Kiskoromtól kezdve nincs egy jó emlékem vele. Mindegyikben csak kiabál velem, rángat, csúnya szavakkal illet. Apámmal a kapcsolatuk is zűrős. Mint két tininek akik 16 évesen elhatározták hogy ők együtt maradnak, aztán besz*pták, mert elmúlt a tiniszerelem, de a gyerekek meg ott voltak.

Szerencsére én valahogy kakukktojás lettem.

28 évesen szültem az első gyerekemet, most várjuk a következőt a férjemmel. Szeretetben, anyagi biztonságban fognak felnőni.

2023. nov. 4. 08:05
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/8 anonim ***** válasza:
88%

Egyik barátnőm 17 volt. 18 évesen azzal a lendülettel lelépett külföldre. A gyereket évi egyszer látja (nagyszülők nevelik).


Most 34, van egy nyolcéves fia, akit szeret - akihez felnőtt fejben, mindenhogy.

A lánya idén 17, semmilyen kapcsolatuk nincs.

2023. nov. 4. 10:14
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/8 anonim ***** válasza:
100%
Engem 19 évesen. Apám meg 20 volt. Akkoriban ez nem volt nagy dolog. Leérettségiztek, összeházasodtak és jött a gyerek. Teljesen jó a kapcsolatunk, amivel bajom van, az nem a korából jön, hanem egyszerűen olyan azt hiszi mindenhez köze van és segíteni akar személyiség. Én 30 évesen szültem, előtte nem is akartam gyereket, pedig már 10 éve együtt voltam a gyerek apjával és 5 éve házasok voltunk. Így utólag bánom kicsit, bár tény, hogy kényelmes volt gyerek nélkül. De Azt kell mondjam, rohadt jó, hogy ilyen fiatal anyám van. Még csak 54 éves! Néha azt hiszik az unoka az ő gyereke. Már 6 éves, nagyon jó kapcsolata van a nagyszülőkkel és nagyon jól is bírják a dolgot. Szinte pár éven múlva manapság még a sajátjuk is lehetett volna tényleg. Sőt még a dédszülők is benne voltak és vannak az életében rendes programokkal, igazi emlékeket hagyva benne. Ez nagyon, nagyon jó. De ha belegondolok hogy ha az én gyerekem is 30 évesen vállal gyereket, akkor én már dédszülő nem leszek szerintem vagy azt se fogom tudni, hogy mi van, ha meg is érem, nem hogy tésztát gyúrjak vele meg kertészkedjünk. Eleve a sima unoka is addigra lesz nagyobb mikor én már majd megyek a hetven felé. A férjem késői gyerek, az ő szülei 66 és 68 évesek voltak mikor született az első unoka. Ugye a mai gyerekvállalásokat elnézve ez lesz a követekző generációnak a normális nagyszülői kor. Csak hát ennyi idősen már pont jönnek a bajok, apósomat elvitte a rák a gyerek nem is emlékszik rá, anyósomat meg most sugarazzák... Igazából addig míg nincs ott az a gyerek és az ember nem döbben rá arra, hogy ez az élet kvára véges és kvára szeretne annak a gyereknek az életében benne lenni és minél tovább, addig simán lehet úgy érezni, hogy minek gyerek, ráér 35-40 évesen szülni az elsőt.
2023. nov. 4. 15:58
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/8 anonim ***** válasza:
100%
3-as. Na mindegy, szóval itt vagyok 35 évesen és imádom, hogy nyaralunk a nagyszülőkkel és együtt etetik a halakat a nagyapjával, hogy a nagyanyjával ordítozva ugrálnak bele a medencébe, hogy simán húzzák fel a dombon a szánkón és így tovább. És akkor így rájöttem, hogy neki és nekem is annyira jó, hogy még itt vannak és így vannak itt és nekem/nekünk ez már jó eséllyel rohadtul nem így lesz, főleg ha még később lesz gyereke. De hát na, az a gyerek meg akor másként nő fel, más lesz neki jó, ez van.
2023. nov. 4. 16:03
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/8 anonim ***** válasza:
100%

A férjem unokahúga 17 évesen szülte az elsőt, 19 évesen a másodikat. Konkrétan egy hülye kis p*csa még mindig. Nincs türelme a gyerekhez, utál otthon lenni velük, állandóan a nagyanyjuknál vannak, mert ő a párjával megy valahova. Legutóbb, mikor találkoztunk, jobban hisztizett valamin, mint a gyerekei, csak az instaképeken nagy a szeretet köztük.


Tesómnak meg volt egy barátnője, ő már érettségi után, de fiatalon szült egy nagyon rövid kapcsolatba. Ő külsőleg egész jól elvolt a gyerekkel, úgy látszott, hogy felnőtt a feladathoz, de pár éve megtalálta a nagy szerelem és azóta nagyon látványosan útban van az első gyerek. Lepasszolják, ha elmennek nyaralni, csak olyan képek vannak Facebookon, amin a párjával meg a közös gyerekkel van, úgyhogy ott se alakult jól a dolog.

2023. nov. 4. 16:42
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/8 anonim ***** válasza:
90%
20-25 éve amúgy nem votl ez olyan ritka dolog, 18-23 között rengetegen szültek.
2023. nov. 4. 19:57
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/8 anonim ***** válasza:
100%

6


És kb a kortársaim 1/3-a nem panaszkodik arra, hogy a szüleik ölik egymást. Az összes többi elmondja, hogy csak azért vannak együtt, mert rémísztő az idegen, inkább együtt maradnak az első szerelmükkel, mégha már rühellik is egymást 20 éve.

2023. nov. 4. 21:06
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/8 anonim ***** válasza:
100%
Az én anyám 16 és fél évesen szült engem. Apám 19 és fél volt ekkor. Általános iskolás gyerekszerelem volt az övék, már 5 éve együtt jártak, amikor születtem. Szerencsére ösztönösen nagyon jó anya vált belőle, nagyon szépen felneveltek minket a szüleink. Van egy húgom is. Igazi, szép család voltunk. Nagyon jó a kapcsolatom anyámmal, nagyon szeretem, nagyon gondoskodó, odaadó anya-típus. Apu sajnos már nem él, fiatalon meghalt, 43 évesen betegségben. Ő is jó apa volt, bár a gyermeknevelés oroszlánrészét azt anyu végezte. A húgom 3,5 évvel utánam született. (Nem vagyunk romák, se a szűkebb, se a tágabb családban sincs senki roma. Csak azért írom, mert sokan erre szoktak következtetni a korai születésemből, de nem ez a helyzet.) Nagyon szeretem, hogy ilyen fiatal anyám van, nagyon rugalmas, nagyon fiatalos, nagyon laza, jókat lehet vele hülyülni, érti a poénokat és az ugratásokat, de ugyanakkor tipikus gondoskodó szülő is egyben. Nagyon jólelkű és szeretetteljes. Kis túlzással majdnem azt mondhatom, hogy szinte együtt nőtünk fel, "majdnem" ugyanaz a korosztály vagyunk. Na jó, azért nem egészen, de nincs túl nagy különbség köztünk. A volt osztálytársaim közül nekem vannak/voltak a legfiatalabb szüleim. Volt olyan osztálytársam középiskolában, akinek 76 éves volt az apja és 60 valahány az anyukája, míg az enyémek még csak a 30-as éveik közepe-vége felé jártak amikor érettségiztünk. Sokan "irigyek" voltak rám a fiatal szüleim miatt. :) (Persze ez nem valódi irigység volt, csak tetszett nekik, hogy az én szüleim ilyen fiatalok, lazák és jófejek.)
2023. nov. 6. 02:26
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!