Jogosan vagyok kiakadva?

Arról van szó, hogy apám betegesen kíváncsi és betegesen irányító személy. De olyan dolgokat csinál, hogy valahonnan lefigyeli, hogy mennyi pénzem van, aztán én felháborodok rajta, hogy semmi köze, hogy mennyi pénzem van, és ezek után még neki áll feljebb, ő van megsértődve és tart hatalmas beszédeket, arról hogy igenis joga van minden anyagi pénzügyi dolgomat tudni. Aztán mindig tudni akarja, hogy ki mit csinál pl. Kitalálta, hogy leszerelteti a szobaajtókat, hogy ne tudjuk becsukni. Ugyanekkor rém kíváncsi, hogy melyik szomszéd mit csinál, non stop leskelődik utánuk meg szó szerint nyomoz utánuk, hogy melyik mit csinál, hova megy, ki jött hozzájuk vendégségbe stb. És a hab a tortán, hogy mindig mindent ő akar irányítani. Mindenkinek az életét irányítani akarja pl mikor mit csináljak, kivel barátkozzak, mit nézzek a tv-ben. Ha egyszer valaki nem úgy csinálja, ahogy azt ő akarja, akkor szó szerint tombol, üvölt, akár tettlegességig is fajulnak a dolgok. Nagyon durva tud lenni a helyzet. Ha pl kérdeznek tőlem valamit, ő válaszolja meg helyettem állandóan a kérdéseket. Közben mindenkit csak szid, bánt. Már kezd iszonyú sok és iszonyú fárasztó lenni. Nem tudom, meddig bírom ezt még. Szerintetek mi a problémája? Mit lehet tenni? Ez nárcizmus?